Fabien Cousteau, aki világhírű nagyapja, Jacques Cousteau néhai híres francia tengerkutató víz alatti élés rekordját akarja megdönteni az Aquariuson töltött 31 nappal, és akinek még alig egy hete maradt hátra a páratlan kísérletből, az AP amerikai hírügynökségnek a víz alatti laboratóriumból adott interjúban elmondta: „ha valamiért aggódom, az az időhiány, már csak nagyon kevés maradt hátra. Nagyon kényelmesen érzem magam, és boldog vagyok idelent.”
A víz alatt élés hosszú távon technikailag lehetséges az emberek számára, de anyagilag nem kifizetődő nagy méretekben – hangoztatta Cousteau, miután már több mint három hetet eltöltött a víz alatt, fény nélkül. Tudományos, oktatási vagy filmkészítési célból azonban ez egy nagyon nagy lehetőség – tette hozzá.
Cousteau és kutatócsoportja az Egyesült Államok délkeleti részén fekvő Florida Keys szigetcsoport közelében 20 méter mélyen fekvő laboratóriumban él június elseje óta. Misszió-31 tudományos programjukban a klímaváltozásnak a tengerek élővilágára gyakorolt hatásait tanulmányozzák, illetve azt, hogy milyen hatással van lelkileg a tengermélyén élés az egyénre.
Az Aquarius laboratórium az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (NOAA) tulajdonát képezi és a Florida Nemzetközi Egyetem (FIU) működteti. Az építményt egykor az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA használta, hogy felkészítse asztronautáit az űrbéli magányra és súlytalanságra.
A kutatók két csoportban felváltva dolgoznak: az első két hét után a FIU csoportját felváltották az Északnyugat Egyetem szakértői, akik július 2-án Cousteau-val együtt térnek vissza a felszínre. A busz méretű Aquariuson egyszerre hat személy dolgozhat.
A kutatóbázis élete élőben követhető a www.mission-31.com honlapon. A missziónak eddig nem volt semmiféle orvosi vagy műszaki problémája, az egyetlen gondot az okozta, hogy egy napra elromlott a légkondicionáló berendezésük, és a levegő páratartalma 100 százalékos volt, a hőmérséklet pedig elérte a 36,6 Celsius-fokot. „Ez borzasztóan kényelmetlen, olyan, mintha az Amazonason élnénk, bogarak nélkül” – magyarázta az oceanográfus.
