– Nagyszabású nemzetközi konferencián emlékeztek meg az I. világháborúról Szarajevóban. A magyar delegáció milyen témakörökkel készült? Arra is kíváncsi volnék, hogy 100 év távlatából ma mi jellemzi az érintett nemzetek közötti párbeszédet. Egy ilyen konferencia mennyire adhat lehetőséget erre?
– A magyar delegáció legtöbb tagja a Magyarország, a Habsburg Birodalom és a háború című ülésen adott elő. Szávai Ferenc a dualizmus kori magyar politikai elit Balkán-koncepcióiról, Szőts Zoltán Oszkár a háborús válság magyarországi politikai vitáiról, Szabó Dániel a magyar hadicélokról, Bihari Péter a magyar középosztályok háború alatti helyzetéről, Hornyák Árpád az időszak magyar Balkán-politikájáról beszélt. A háború ideológiai és politikai előzményeit tárgyaló szekcióban Csaplár-Degovics Krisztián az Albániával kapcsolatos nagyhatalmi koncepciókról tartott előadást, Sokcsevits Dénes pedig a háborút megelőző évek délkelet-európai nemzetközi politikai feszültségeit elemző szekcióban elnökölt. Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy kommentálhattam a konferencia főelőadását. Mark Mozower, a Columbia Egyetem professzora a háború történetére vonatkozó újabb kutatásokat tekintette át, én különösen azt fejtegettem, hogy az egyre több tudás segítheti-e az egykori ellenfelek közötti megbékélést és hogyan használható politikai eszközként a háború emlékezete. A konferencia előkészítésében meghatározó társrendezői szerepet játszott az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete. A viták előterében a háború társadalom- és mentalitástörténeti vonatkozásai álltak, a nemzeti problematika leginkább a háborúval kapcsolatos szerb politikai álláspontok értékelése kapcsán jelentkezett.
– A konferencia helyszíne több mint szimbolikus. Talán a legfontosabb kérdés, ma mi lehet a témában az a kérdés vagy problémakör, ami – ha mondhatom úgy – még mindig aktuális? Amit nem lehet elhallgatni, amiről beszélni kell.
– Azt mondhatjuk, hogy a máig ható európai és különösen kelet-közép-európai nemzeti és szociális problémák legmélyebb gyökerei az első világháborúhoz vetnek vissza. Hol vannak a nemzetállami szuverenitás korlátai, milyen elvek és gyakorlat alapján működtethetőek integrációs szervezetek, segíthetnek-e a nemzeti és szociális alapú radikalizmusok megfékezésében? Csupa olyan kérdés, amely ma is aktuális.