A karmokra a Krisztus utáni 100-800 között Dél-Amerikában virágzó mocse kultúra fővárosában, a Huaca de la Luna (Holdtemplom) ásatási helyén bukkantak rá. A tudósok úgy vélik, a fémkarmok rituális jelmezhez tartozhattak, amelyet harci szertartás során viseltek – idézte a The Independent online kiadása az El Comercia című helyi lapot.
A rituális csata résztvevői állati bőrökből készült jelmezben küzdöttek. A vesztest feláldozták az istenségnek, a győztes megtarthatta a ruhát, amely azután rangot adott neki.
A karmokat egy felnőtt férfi maradványai mellett találták meg. Réz jogar, maszk és fülbevaló is feküdt a sírban: ez arra utal, hogy a férfi a társadalmi elithez tartozhatott. A régészek úgy vélik, a mocse vallásban jelentős szerepe volt az emberáldozatnak. Az áldozat személyéről az elit egymás közötti rituális csatáival döntöttek.
