A legtöbben már tudják, hogy a ropogósra sült bőr nem egészséges, s hogy napozókrémet kell használniuk. Előfordulhat, hogy nem elég az óvintézkedés. Ha túl sokat tartózkodunk a napon, főleg ha ezt a legerősebb UV sugárzás idején, a déli órákban tesszük, bizony azt kockáztatjuk, hogy csúnyán leégünk. Különösen azért veszélyes ez, mert a napfény „túladagolása” kezdetben, tehát napozáskor, hegymászás vagy biciklizés közben gyakran egyáltalán nem okoz panaszokat.
Legtöbbször csak 5-6 órával később, este vagy éjszaka kezd bepirosodni a bőr és fájni, mint a veszedelem. Ennek az az oka, hogy „az UV sugárzás, mindenekelőtt a nagy energiájú UV-B sugarak a legfelső bőrréteget érik, és a sejtek ennek a gyulladásos folyamatnak a következtében hírvivő anyagokat bocsátanak ki” – magyarázza Johannes Ring, a müncheni egyetemi dermatológiai és allergológiai klinika és poliklinika szakorvosa. Míg ez a gyulladásos folyamat láthatóvá és érezhetővé válik, jó néhány óra eltelhet. A súlyosságtól függően a bőrgyógyászok megkülönböztetnek első fokú égést, ami kis bőrpírt takar, és másodfokút, amikor már fel is hólyagosodik a gyulladt bőrfelület.
„Amikor már kezelni kellene az égést, sokan elkövetik azt a hibát, hogy megpróbálják kivárni, hogy rosszabbodik-e az égés, vagy megmarad egy minimális pirosság szintjén” – fejti ki Johannes Ring. Azt ajánlja, az első tünetek megjelenésekor vegyünk be acetilszalicilsavat (aszpirint), ez ugyanis gátolja a hírvivő anyagokat, amelyek kiváltják a gyulladást. Ez az intézkedés azonban csak a legeslegelső tüneteknél segít.
Mindenképpen tanácsolható a bőr hűtése, a hideg ugyanis enyhíti a fájdalmat és gátolja a gyulladást. „Néhányan ebben is képesek hibát elkövetni, a minél több, annál jobb elv alapján előkapnak a fagyasztóból egy jégakkut és azt teszik a megégett bőrre” – mondja a szakorvos. Ez persze már túlságosan hideg, és a napégés helyett fagyási sérüléseket okoz. A legjobban akkor járunk, ha hideg vizes borogatást készítünk: tiszta vászontörölközőt vagy kendőt hideg vízbe teszünk, majd kicsavarjuk és sűrűn cseréljük. Emellett sok folyadékot kell fogyasztani, mivel a bőr a napégés miatt kiszárad.
Léteznek olyan házi gyógymódok, amelyek valóban bizonyítottak: például a hideg túró vagy joghurt. Persze ezek nem a beltartalmuk, hanem a kellemes hűsítő hatás miatt ajánlhatók, hisz e tejtermékeket közvetlenül a hűtőszekrényből kivéve szoktuk használni.
Szintén „bevethetünk” gyulladáscsökkentő hatásukról ismert gyógynövényeket is, mint a kamillát vagy az aloét. „Vigyázzanak azonban, ha még előtte sosem próbálkoztak ezekkel a növényekkel, előfordulhat ugyanis, hogy allergiásak rájuk” – figyelmeztet a bőrgyógyász. Gyors segítséget jelenthetnek a hidrokortizon alapú kenőcsök és gélek. (A kortizon a szervezet által előállított szteroidhormon, a mellékvesekéregben szintetizálódik. Hasonló kémiai felépítésű anyagokat mesterségesen is létrehoztak, de növényekben is előfordulnak.)
Ha a bőrpír erőteljesen vörös, és már erős fájdalmat érez, esetleg hólyagosodik a bőr és felmegy a láza is, akkor mielőbb forduljon orvoshoz.
Rendszerint egy hét alatt elmúlnak a napégés tünetei, ezalatt az idő alatt viszont ajánlott a napsütést elkerülni és utána is visszafogottan, óvatosan szoktatni hozzá újra a bőrt a sugárzáshoz. A megfelelő ruházat, a magas faktorú napvédőkrém és az elővigyázatosság olyan óvintézkedések, amelyek nemcsak a napégést segítenek elkerülni, de csökkentik a bőrrák kockázatát is: az ugyanis biztos, hogy a túl erős UV sugárzás megváltoztatja a sejtek DNS-ét, ami így tumort képezhet.
