Kőkori baby boom: sokasodtak az elnéptelenedésig

Az ősi indián népességrobbanás története figyelmeztet a túlnépesedés veszélyeire.

UDM
2014. 07. 05. 15:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az észak-amerikai kontinens délnyugati részének őslakosainál Kr. u. 500–1300 között megfigyelt népességrobbanást írták le a Washington Állami Egyetem (WSU) kutatói az amerikai tudományos akadémia (PNAS) lapjában. Ebben az időben érték el a fejlettség olyan szintjét a civilizáció első jellemzői, a földművelés és az élelemfelhalmozás, hogy a születési ráták „meghaladták a mai legmagasabbat is” – írták a kutatók. (Születési rátának az ezer emberre évente jutó újszülöttek számát nevezik.)

Ezt összeomlás és elnéptelenedés követte, ami a túlnépesedés veszélyeire hívhatja fel a modern világ figyelmét – vélte Tim Kohler, a WSU antropológusa, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók az Egyesült Államok Négysarok-régiójának (Colorado, Utah, Új-Mexikó és Arizona határainak találkozását hívják így) több száz régészeti ásatásán talált emberi maradványok ezreinek adatait dolgozták fel, hogy segítségükkel elkészítsék a térség újkőkorszaki demográfiájának részletes kronológiáját – ismertette a tanulmányt a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kukoricát már Kr. e. 2000-től termesztették, de valószínűleg az alacsony termelékenység miatt hatása lassan mutatkozott meg a népességszámban, ám Kr. e. 400 körül már az ott lakók ebből a gabonából fedezték kalóriaszükségletük 80 százalékát. Ekkor már emelkedőben volt a születési ráta, és meg sem állt nagyjából Kr. u. 500-ig.

A népességszám magas volt Kr. u. 900 körül is, de a születési ráta hullámzani kezdett. Az 1100-as évek közepén hatalmas szárazság sújtotta a vidéket, amely valószínűleg elérte teherbíró képességének határait: a népesség ugyanis folyamatosan nőtt, a források azonban korlátozottak voltak.

Az 1000-es évektől 1280-ig harcok dúltak a térségben, a születési ráta azonban magas maradt. „Talán azért nem korlátozták a növekedést, mert a törzsek nagyok akartak maradni, hogy megvédhessék falvaikat és földjeiket. Nem lassítottak, hanem sokasodtak az elnéptelenedésig” – vélte Kohler.

A térség északi részén akár 40 ezren is élhettek az 1200-as évek közepén, ám 30 éven belül a vidék lakatlanná vált. Az elnéptelenedés oka olyan rejtély, amelynek megfejtésére több régész áldozta már a karrierjét, köztük Kohler is.

Lehet, hogy a népesség túlzottan nagyra nőtt, és nem jutott nekik elég élelem a klíma kedvezőtlenebbé válásával, amikor azonban megindult az elvándorlás, nehéz lehetett a védelemhez és az infrastruktúrához szükséges társadalmi egységet fenntartani – hangoztatta Kohler.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.