Mi lesz a medvefókákkal?

Megsínylik a klímaváltozást a medvefókák: kisebb nőstények születnek, és később szaporodnak.

kn
2014. 07. 25. 5:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az állatok génjeiben is megfigyeltek kisebb változásokat – tudósított a BBC a Nature tudományos lapban ismertetett kutatásról. A tudósok szerint az uralkodó éghajlati minta megváltozása hatással volt a medvefókák elsődleges táplálékforrásának, a világítórákoknak a mennyiségére.

Az elmúlt 27 év alatt 8 százalékkal csökkent az újszülött fókabébik súlya. A nőstények később – legalább egy vagy két évvel idősebb korban – kezdenek szaporodni, akkor viszont nagyobb a testük, mint három évtizede: ez a sok emlősállatnál megfigyelt táplálkozási stressz klasszikus tünete – mondta Jaume Forcada, a Brit Antarktiszi Kutatóprogram (BAS) munkatársa.

A kutatás központi bázisa a dél-atlanti régió Dél-Georgia szigete mellett található Bird-sziget, ahonnan az 1980-as évek eleje óta figyelemmel kísérik a medvefókák viselkedését és egészségi állapotát. Új jelentésükben a kutatók arról írtak, hogy a világítórákok egyre bizonytalanabbul érkező utánpótlása és a medvefókáknál észlelt változások összefüggnek.

Különösen rossz években, amikor kevés a világítórák Dél-Georgia vizeiben, a velük táplálkozó ragadozók szaporodása is megsínyli a hiányt. A víz sok fókabébi és pingvinfióka tetemét mossa ilyenkor a partokra.

A világítórákokat messze délről, az Antarktiszi-félsziget felől és a Déli-sarkvidék nyugati oldaláról szállítják a tengeráramok Dél-Georgiába. Bőségüket erősen befolyásolja a tengeri jég mennyisége, mivel védelemként és élelemforrásként is szükségük van rájuk: a jégtáblák alján növő algákon élnek.

Az Antarktisz nyugati szektorában – szemben más területekkel – évek óta olvad a tengeri jég. A brit kutatók ezt most összekapcsolták az Antarktiszi Oszcilláció (Southern Annular Mode, SAM) nevű légköri jelenséggel, melynek pozitív fázisa viharokkal, erős szelekkel, több esővel és melegebb hőmérséklettel gátolja meg a tengeri jég képződését.

Forcada elmondta: történelmi rekordot ért el a SAM pozitív fázisa az 1990-es években. Tanulmányukban nemcsak azt a periódust vették figyelembe, amikor az időjárási adatokat rögzítették, hanem ezer évre visszamenőleg rekonstruálták a légköri jelenség változásait. „A világítórákok mennyisége és az ellátás megbízhatósága erősen összefügg a SAM-jelenséggel” – következtetett Forcada.

Genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy a fókamamák ma jobban különböznek egymástól, mint húsz éve. A genetikai változatosság általában előny, mert így a populáció jobban ellenállhat a betegségeknek és a környezeti fenyegetéseknek.

A kutatók azonban ezt a változatosságot nem figyelték meg a fókabébiknél. Kétféleképpen magyarázták: egyrészt az utódok genetikai sokfélesége a hímek génjeitől is függ, másrészt a nehezedő körülmények miatt a gyengébb kicsinyek elhullanak.

A déli-sarkvidéki medvefókák jelenleg sokan vannak, túlélték a pusztítást, melyet vadászatuk okozott, és sikeresen újra elszaporodtak. A kutatók azonban figyelmeztettek: ha az utódok száma így csökken és a táplálékellátás bizonytalan marad, a dél-georgiai populáció hanyatlásnak indulhat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.