Néhány hete a Magyar Nemzet hétvégi magazinja írt a lányokról, akik magyar robottörténelmet írtak tavaly, amikor szintén negyedikek lettek a Hollandiában megrendezett ifjúsági világbajnokságon. Iskolájukban egyébként nyolc évfolyamon tizenegy osztály tanult. A diákok itt sem jobbak és nem rosszabbak, mint máshol, de tavalyelőttig egyetlen országos versenyen nem sikerült dobogós helyezést elérniük.
Az iskolában nincs hosszú története a robotikának: 2011 nyaráig nem is hallottak róla. Akkor maradt kétszázezer forintnyi pályázati pénz a tehetséggondozó program keretéből, és Szilágyiné Sinka Zsuzsanna igazgató megkérdezte pedagóguskollégáit, hogyan tudnák hasznosan elkölteni. Abán Csaba informatikatanár ötlete győzött, így megvásároltak két szettet a jobb játékboltokban kapható technikai legókészletből. Szeptemberben elindult a robot-programozó szakkör, és azóta a nyírbogdányi gyerekek minden országos versenyt megnyertek, amin elindultak. Legutóbb a legnehezebb kategóriában, vagyis a menekítőrobot-építésben az összesen elérhető 1105 pontból 1080-an szereztek meg, több száz ponttal megelőzve a második csapatot. Amikor megkérdezem tőlük, miért pont lányok programoznak, azt felelik: a nyírbogdányi fiúk inkább focizni szeretnek.
A menekítő kategória célja az, hogy éles helyzetekben is bevethető robottechnológiát fejlesszenek, amely katasztrófasújtott területről tud menteni embereket vagy értékeket. Az efféle versenyeken a csapatok egy katasztrófaszimulációval szembesülnek, és úgy kell megtervezniük a robotot (mind konstrukciós, mind programozási értelemben), hogy indítás után a szerkezet képes legyen a váratlan, változó körülményekkel önerőből, vagyis emberi beavatkozás, távirányítás nélkül megbirkózni.
A RoboCup, vagyis a Robotkupa egyébként egy kutatási-oktatási projekt, amelyet 1997-ben indítottak el három ország közreműködésével. Az amerikai–japán–német elképzelés lényege, hogy összemérjék és serkentsék a robotikai kutatásokat és fejlesztéseket a nagyvilágban. A bajnokság nem pusztán verseny, hanem tanulás is, hiszen a csapatok belenéznek-belenézhetnek egymás munkájába, így mindenki tanulhat a másiktól és fejlődhet. Van egy kijelölt közös cél is: 2050-ben egy humanoid, vagyis emberszabású robotcsapatnak le kellene győznie a legjobb focistákból álló emberválogatottat.
