– Ez utóbbi mikor alakul ki a gyerekeknél, és hogyan lehet felismerni?
– A lúdtalp egyrészt a fölállással, járással kapcsolható össze, ebben az időszakban kezd ugyanis létrejönni a talp boltozatos felépítése. A gyerekeknél a lúdtalp kockázata még magasabb, ha sok időt töltöttek születés után inkubátorban vagy sokat feküdtek a hasukon békapozícióban, ezért a lábtartásuk nem a megfelelő módon fejlődik. Ez még nem nevezhető lúdtalpnak, inkább egy megelőző állapotnak, ami elősegítheti a későbbi problémák kialakulását. A sarok hátulról nézett X helyzete néhány hónapos korban még természetes állapot is lehet, nem kell rögtön lúdtalpra gondolni, másfél, két éves kor után érdemes figyelni, hogy a lábszár irányába befordul-e a sarok. Laza lúdtalp esetében műtéti technikát is alkalmazunk, ha a cipő nem nyújt megfelelő korrekciót. Hét és tizenkét éves kor között ideális az úgynevezett Calcaneo-stop műtéti módszer alkalmazása, ami a sarok döntését jelenti. Ilyenkor a boka helyzetét változtatjuk, a külső boka felől egy csavart ültetünk be azért, hogy egészségesen növekedhessen a sarok. Ezt általában két évig hagyjuk bent, majd eltávolítjuk.
– Min múlik, hogy szükséges-e a műtét?
– Mindig a gyerek állapotán, folyamatosan figyeljük a javulást, és amennyiben úgy ítéljük meg, hogy sem a cipő, sem a talpbetét nem hozhat megfelelő eredményt, javasoljuk a műtétet a szülőknek. Ez az eljárás mára rutinműtétnek számít, heti több alkalommal is elvégezzük a sarok helyzetének ilyen jellegű szabályozását. Mivel ez egy komoly korrekciónak minősül, később talpbetétre és gyógycipőre sincs szükség, ezzel az eljárással a súlyos lúdtalp is helyrehozható, normál tartásra tud beállni a láb.

Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!