Pál Gabriella tájékoztatása szerint a keltának, gallnak vagy galatának nevezett törzsek nyugatról, a Dunát követve érkeztek a térségbe, itt-tartózkodásuk végén már katonai és gazdasági központnak számító földvárakat, oppidumokat emeltek, például az esztergomi Várhegyen.
A tárlat a késői vaskortól, a Kr .e. 5/4. század fordulójától mutatja be a kelták kultúráját a temetőkben talált és az ősi településeken feltárt leletek alapján. A koravaskori előzményeket Süttőn, Tatán és Tatabányán feltárt temetők anyaga jeleníti meg. A mai Szlovákia területén lévő Hetényben, a Duna bal partján tárták fel a korai időszak harcosainak végső nyughelyét. Innen egyedülálló formavilágú kerámiák, fegyverek, ékszerek kerültek elő. A kelták a harcossal a kardját is eltemették, de a fegyvert meghajlítva helyezték a sírba. A hetényi temető kincsei a révkomáromi Duna Menti Múzeumból először szerepelnek magyarországi tárlaton.
Szintén Révkomáromból érkezett a Tatabánya melletti Környén megtalált kelta kocsisír anyaga: az elhunyt előkelőséget egy teljesen felszerelt négykerekű kocsival temették el. A leleteket Komárom vármegye múzeuma őrizte, és Trianon után Szlovákiához kerültek. A kiállításon látható lesz a kocsi alsó és felső részének teljes vasalata, valamint az elhunyt tisztálkodására szolgáló vizes vödör, kancsó, tál és összecsukható szék. A tárlatra elkészítik a kocsi makettjét az eredeti méret ötödrészében.
A temetők mellett a korai települések leletanyagát is bemutatják. Itt a tárgyak a mindennapi élethez kapcsolódnak, láthatók például ezüstpénzek, amelyeket a kelták terjesztettek el a térségben.
A tárlat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre, a Magyar Nemzeti Múzeum, az MM Esztergomi Vármúzeum, az MM Balassa Bálint Múzeum, a tatai Kuny Domokos Múzeum és a révkomáromi Duna Menti Múzeum együttműködésével. A kiállítást később bemutatják Dél- és Észak-Komáromban, Léván és Visegrádon is.
