A dublini Trinity College és a kalkuttai Presidency Egyetem geológusai India északkeleti részén, Orisza államban olyan fosszilis talajt (paleoszolt) találtak, amely kőzetekből, kémiai mállással, oxidáció révén képződött. Urán-ólom kormeghatározási módszert alkalmazva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a paleoszol 3,02 milliárd éve keletkezett – olvasható a ScienceDaily hírportálon.
Mint Quentin Crowley, a Trinity College docense, a tanulmány vezető szerzője rámutat, a fosszilis talaj „mintázata” arról tanúskodik, hogy a paleoszol emelkedett légköri oxigénszint mellett képződött. „Ilyen magas koncentráció csak fotoszintézissel biztosítható, olyan életformák segítségével, amelyek szén-dioxidból és napenergiából oxigént és vizet állítanak elő” – emelte ki a tudós.
Magyarázata szerint a Föld korai időszakában bolygónk légköre legfőképp metánból és szén-dioxidból állt, s alig-alig tartalmazott oxigént. Az általánosan elfogadott elméletek szerint 2,4 milliárd éve emelkedett meg a légkör oxigénkoncentrációja, az úgynevezett aerob fotoszintetizáló életformáknak köszönhetően, amelyek számára az oxigén nem volt toxikus anyagcsere-melléktermék. (A korábban létező életformáknak az oxigénhiányos, anaerob körülmények kedveztek). A „nagy oxidációs esemény” eredményeként jelentősen megnőtt a molekuláris oxigén tartalma a légkörben és az óceánokban, ez volt bolygónk egyik legnagyobb evolúciós váltása, amely anaerob organizmusok tömeges kihalását eredményezte, ugyanakkor lehetővé tette a komplex életformák kifejlődését.
„Az előkerült fosszilis talajminták segítségével betekintést nyerhettünk a sziklák kémiai mállási folyamatába. Vegyi összetételük változása ugyanis sok mindent elárul arról, hogy miként alakult át a Föld légköre 3,02 milliárd évvel ezelőtt” – emelte ki Quentin Crowley.
Ismertetése szerint 3,4 milliárd évvel ezelőtt gyakorlatilag nem volt molekuláris oxigén a légkörben. A közelmúltban Dél-Afrikában viszont olyan fosszilis talajokat találtak, amelyek tanúsága szerint már 2,96 milliárd éve emelkedőben volt a molekuláris oxigén koncentrációja a levegőben. Az indiai kutatások pedig még további 60 millió évvel korábbra tolták ki az oxigenizáció kezdetét. „Így a korábbi elméletekhez képest több mint 600 millió évvel előbb vette kezdetét a nagy oxigenizáció, amely az összetett életformák kifejlődésének kedvezett” – mutatott rá Quentin Crowley.
