A klímaváltozás hatásaival és az alkalmazkodási intézkedésekkel (Climate Change Impact and Adaptation Measures in Cuba) foglalkozó dokumentum szerint – amelyet hamarosan bemutatnak –, a növekedés hátterében a karibi szigetország átlagos minimum hőmérsékletének nagyjából 1,9 Celsius-fokos emelkedése áll.
A dokumentum a Karib-tengeri ország éghajlatának elmúlt negyven évben tapasztalt változásait összegzi és felvázolja a 2050-re, illetve 2100-ra várható legvalószínűbb forgatókönyveket, figyelembe véve a felmelegedési folyamatot, valamint a vízhasználatot, a vízkészletek megőrzését, a biodiverzitást, az erdőket, a mezőgazdaságot, az emberi településeket, a talajhasznosítást és az egészségügyet érintő adaptációs intézkedéseket.
Az átlaghőmérséklet növekedése mellett a kubai szakemberek kiemelték a csapadékmennyiség csökkenését a karibi ország keleti régiójában, amelyet az 1990-es évek óta jelentős aszályok sújtanak, valamint a mérsékelttől az erősig terjedő part menti áradásokat és a szélsőséges időjárási jelenségek megszaporodását.
Mint rámutattak, 2001 és 2011 között hét nagy hurrikán pusztított a szigetország területén, jóval több mint az 1791 óta eltelt évtizedek bármelyikében.
Ezen természeti jelenségeknek az ismétlődése, kiegészülve a magas párolgási szinttel, hozzájárul a talajerózióhoz és a vízkészletek hanyatlásához, ami negatívan érinti a mezőgazdasági termelést – figyelmeztetnek a szakemberek.
