Mítoszok a sportolásról: a fele sem igaz?

Rohamosan terjednek a megalapozatlan állítások a sportról. Hét mítoszt teszünk rendbe.

Akik szabadidejükben szívesen sportolnak, gyakran esnek abba a hibába, hogy szakértőként beszélnek a sportról – legalábbis ez a következtetés vonható le akár a fitnesztermekben elejtett mondatokból, vagy az ismerősökkel, barátokkal való beszélgetésekből. A sportról való eszmecserék alkalmával gyakran kevesebb mint öt perc is elegendő, hogy a résztvevők rossz teóriát kezdjenek el egymás között terjeszteni. Vannak, akik meg vannak győződve például arról, hogy a téli sportok károsítják a tüdőt. Vannak, akik azt tanácsolják, hogy több mint 30 percig kell edzeni, mivel a zsírégetés félóra után indul csak be. Valóban így van? A Focus.de összeszedte a legismertebb sportmítoszokat.

A sport közbeni oldalszúrás ismert jelenség – korábban a testnevelőtanárok könnyen elintézték ezt a kérdést azzal, hogy ne beszélj, amíg edzel, és nem fog szúrni az oldalad. A beszéd nem okoz oldalszúrást – vélte Hans-Hermann Dickhuth, a német sportorvoslási és megelőzési társaság tiszteletbeli elnöke. Oldalszúrást teljesen más dolgok okoznak, ilyen például a gyors légzés – mondta a szakértő. Ennek az egyik eddig még meg nem erősített magyarázata, hogy az oxigén nem megfelelő ellátása miatt görcsöl be, majd szúr a rekeszizom.

„Ezeket a panaszokat a máj és a lép is előidézheti” – jelentette ki a sportorvos. A sport közbeni megváltozott vérellátás következtében az egyes szervek ugyanis kevesebb vért kapnak, mint nyugalmi állapotban. Egy másik ok lehet, hogy a lép és a máj kötőszövete fellazul, ami futás közben szúró érzést okozhat.

Az oldalszúrás nem veszélyes, csak kellemetlen. Ahhoz, hogy ez a bosszantó fájdalom elmúljon, gyakran az is elegendő, ha a tempót lassítjuk, és figyelünk az egyenletes légzésre. Vannak, akik arra esküsznek, hogy ilyenkor a kezünket a fájó területre kell nyomni.

Még azok is, akik lassan futnak, az első lépéstől kezdve égetnek zsírt. „A test már az edzés első percétől kezdve megkezdi a támadást az energiaraktárak ellen” – mondta Walter Schmidt, a Bayreuthi Egyetem sportorvosi osztályának vezetője. Persze a zsírégetés mértéke az első métereken még igen alacsony. „Ha a test bemelegszik, akkor kezdi a szervezet a zsírraktárakból nyerni az energiát” – mondta a szakértő. Az optimális zsírégetés azonban valóban 20-30 perc mozgás után kezdődik.

A szabadidejükben szívesen futók 80 százaléka rendszeresen nyújt, de nem emiatt kerüli el őket a sérülés – ezt mutatja ugyanis a Karlsruhe-i Egyetem egyik vizsgálata. „Nagyon fontos a nyújtás edzés után, mivel sport közben az izom feszesebb és keményebb lesz” – mondta Hans-Hermann Dickhuth. Elengedhetetlen továbbá a nyújtás azoknál is, akik sokat ülnek, így hozhatók helyre ugyanis a hát és a mellkas megrövidült izomrostjai. A sport előtti nyújtásra azonban más szabályok érvényesek. Vannak olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a verseny előtti nyújtás káros a sportolóknak, ugyanis a nyújtás csökkenti az izomtónust, ami csökkentheti a teljesítményt.

A reggeli torna valóban nem való mindenkinek. „Két különböző típus van” – mondta Hans-Hermann Dickhuth. „Vannak a hajnali pacsirta típusok, és vannak az éjjeli baglyok, akik reggel 11 előtt nem hajlandók kikelni az ágyból, náluk a reggeli sportnál probléma lehet például a vércukorszinttel.” Valóban sok zsírt lehet égetni éhgyomorra? A reggeli és az esti zsírégetés között csak nüansznyi a különbség. Ha reggel éhgyomorra edzünk, akkor kevesebb szénhidrát áll a szervezet rendelkezésére, így a zsírégetés hamarabb beindul, mivel szüksége van a szervezetnek az energiára.

Csupán az alacsony hőmérséklet miatt nem érdemes feladni a sportolást a friss levegőn. Az a mítosz, miszerint a hideg levegő károsítja a tüdőt, még azokra az emberekre sem feltétlen igaz, akik nincsenek edzésben. Az, hogy milyen az ember hőérzete, típusfüggő. Persze minél hidegebb van, annál kellemetlenebb a sport is, a hidegre érzékeny hörgők, nyálkahártya és tüdő összehúzódik. Ez az összehúzódás azonban egy idő után olyan erős lehet, hogy roham fordulhat elő – mondta Hans-Hermann Dickhuth.

A hideg levegő belégzése is képes kisebb köhögési ingert elindítani. Ez ellen az is segít, ha kicsit csökkentjük a tempót, vagy ha nem lélegzünk olyan mélyeket, de egy sál is remek megoldás lehet a hideg és a köhögési roham ellen. Mínusz 15 fok alatt azonban már nem szabad futni. De a nulla fok körüli hőmérséklet is veszélyes lehet az asztmásokra.

Korábban elterjedt az a nézet, hogy az izomgörcsök és -túlsavasodás a túlzott erőltetés miatt alakulnak ki. Ma már más véleményen vannak a szakértők, úgy gondolják, hogy ez a fájdalom a kisebb izomrostsérülések miatt alakul ki. Ezek vezetnek a kellemetlen gyulladáshoz és az idegi irritációhoz, amely az edzés utáni második napon éri el csúcspontját, majd azt követően lassan elhalványul.

„Ha az ember mérsékelten mozog, akkor azok az anyagok, amelyek ezt a gyulladásos reakciót előidézik, jobban leépülnek” – mondta Hans-Hermann Dickhuth. A fájó izomláz legjobb ellenszere az idő. Az olyan házi praktikák, mint a szauna vagy a forró fürdő csak enyhébb fájdalom esetén segítenek. A nyújtás sem segít az izomlázon – legalábbis ezt mutatják a különböző vizsgálatok. Épp ellenkezőleg: ausztrál kutatók megállapították, hogy az izomláz ugyanannyira volt erős akkor is, ha kimaradt a sport utáni nyújtás, mint amikor nem maradt ki. Amerikai kutatócsoport megállapította, hogy a kávé például remek lehet a bosszantó panaszok ellen. Két csésze edzés előtt enyhítheti a fájdalomérzetet.

Legalább fél liter folyadékot párologtatunk el naponta a bőrünkön keresztül. Közel hárommillió verejtékmirigy hálózza be az emberi testet. Edzés közben a test vért pumpál a bőr alatt, amivel párhuzamosan a verejték elpárolog. Az izzadás megfelelő hőmérsékleten tartja a testet. Az, hogy ki mennyire izzadós, az egyénileg változik, még azoknál is, akik akár egy súlycsoportba tartoznak. Az viszont igaz, hogy a túlsúlyosak jobban izzadnak, mint a soványabbak. A túlsúly viszont alacsonyabb állóképességi szinttel jár együtt.