A mangroveerdők kiterjedésének csökkenésével hatalmas mennyiségben szabadulnak fel üvegházhatású gázok, ráadásul megszűnnek a különleges ökoszisztémák által biztosított előnyök is, például a halászat területén.
Az UNEP hétfőn Athénban bemutatott jelentésének készítői cselekvésre sürgetik a politikai vezetőket a mangroveerdők védelme érdekében. Ezek az erdőségek ugyanis a világ erdeinek megsemmisüléséhez képest átlagosan 3-5-ször gyorsabb ütemben pusztulnak. Kiterjedésük csökkenéséhez a környezetszennyezés mellett a parti területek fejlesztése, a mezőgazdasági és vízművelési átalakítások is hozzájárulnak.
„A mangrovékat a klímaváltozás is jelentős mértékben veszélyezteti, a becslések szerint 2100-ra emiatt további 10-15 százalékuk tűnik el. A jelentés szerint továbbra is a kipusztulástól leginkább fenyegetett ökoszisztémák közé tartoznak a Földön” – fogalmazott Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője.
Achim Steiner, az UNEP vezetője szerint mára a Föld mangroveerdeinek több mint negyede eltűnt. Ennek lesújtó hatása lehet a biológiai sokszínűségre, az élelmiszer-biztonságra és fejlődő országok tengerparti közösségeinek megélhetésére.
A világ 123, jórészt fejlődő országában 152 ezer négyzetkilométert borítanak ezek a trópusi és szubtrópusi tengerpartok árterén, mocsarakban, folyótorkolatokban honos és azok életkörülményeihez alkalmazkodott fák és bokrok, amelyeket léggyökerek rögzítenek az iszapba.
Több mint százmillióan élnek ezeknek az ökoszisztémáknak a tíz kilométeres körzetében. Az erdők biztosítják a halállományt, a tiszta vizet, védelmet nyújtanak az erózió és a szélsőséges időjárási jelenségek ellen.
