A vizsgálatok eredményeit a kísérletes immunológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Experimental Medicine-ben ismerteti a Mócsai Attila, az SE Élettani Intézetének docense által vezetett kutatócsoport.
„A népesség nagy részét érintik a gyulladásos betegségek, miközben még mindig keveset tudunk e kórfolyamatok kialakulásának mechanizmusáról” – mondta Mócsai Attila. A probléma súlyosságát ecsetelve rámutatott, hogy a népesség 1 százalékát érinti a súlyos ízületi bántalmakkal járó rheumatoid arthritis.
Emellett a gyulladásos folyamatok jelentős szerepet játszanak például az asztma, az allergia, némely vastagbél- és bőrbetegség kialakulásában, de gyulladásos folyamatok húzódhatnak meg a cukorbetegség hátterében is. „Az érelmeszesedést is ma már egyértelműen gyulladásos folyamatként tartja számon a tudomány” – hangsúlyozta a kutató.
A szervezetben számos olyan fehérje (úgynevezett protoonkogén) található, mely genetikai módosulása daganatok kifejlődéséhez vezet, az egyik legismertebb ezek közül az úgynevezett Src típusú fehérjék családja. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében működő kutatócsoport most kimutatta: ugyanez a fehérjecsalád kulcsfontosságú szerepet játszik az egyes gyulladásos betegségek, köztük a rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) és bizonyos bőrbetegségek kialakulásában is.
„Ez az alapkutatási eredményünk sokat hozzáad a gyulladásos betegségek kialakulási mechanizmusának megismeréséhez, a betegség molekuláris szintű megértéséhez. Hosszú távon akár egy új terápiás módszer, vagy diagnosztika kifejlesztésének az alapja is lehet, de ehhez további sokéves kutatómunka és gyógyszeripari fejlesztés szükséges” – mondja dr. Mócsai Attila, a SE Élettani Intézetének docense, a munkacsoport vezetője.
A kutató úgy véli, fontos, központi elemét találták meg a gyulladásos betegségek kialakulásának. „A nemcsak daganatsejtekben, de normális fehérvérsejtekben is megtalálható Src-típusú fehérjék nem elindítói a gyulladásnak, de a gyulladás kialakulásához vezető láncreakció kulcsfontosságú elemei” – mutat rá dr. Mócsai Attila.
Mindeddig nem volt ismert, hogy az Src fehérjéknek milyen szerepük van a különböző nem-daganatos betegségek kialakulásában. A mostani eredmény bizonyos értelemben a kutatók számára is váratlan volt, mivel előzetes feltételezéseikkel ellentétben a gyulladásokban az Src-típusú fehérjék nem a fehérvérsejtek vándorlásához, hanem a gyulladásos szöveti környezet kialakításához szükségesek.
Hozzátette: a kísérleteket teljes egészében Magyarországon (döntő hányadát a Semmelweis Egyetemen, kisebbik részét a Pécsi Tudományegyetemen) végezték. A kutatásokat az Európai Unió és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja támogatta. „Eredményeink bizonyítják, hogy itthon is lehet magas szintű kutatásokat végezni” – hangsúlyozta Mócsai Attila.
