A tudósok 16 extrém időjárási jelenséget vizsgáltak meg, és kilencnél tapasztalták az emberi tevékenység okozta felmelegedés hatását, ezek az ausztrál, európai, kínai, japán és koreai hőhullámok, intenzív esők az Egyesült Államok és India egyes részein, valamint a kaliforniai és az új-zélandi aszály voltak. Nem találtak összefüggést a többi szélsőséges időjárási esemény – a dél-dakotai hóvihar, a szokatlan németországi és pireneusi viharok, a coloradói, dél- és közé-európai heves esőzések és a hideg brit nyár – és a globális felmelegedés között.
Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) szervezésében készült 22 tanulmány a 2013-as extrém időjárási eseményekről a Bulletin of the American Meteorological Society című meteorológiai szaklap különkiadásában jelent meg hétfőn.
A tudósok éveken át az mondták, egyes időjárási jelenségeket – többek közt aszályt, hőhullámot vagy vihart – nem tudnak az emberi tevékenység okozta globális felmelegedéssel összefüggésbe hozni. Jobb számítógépes modellezéssel és új kutatással egyes esetekben látható, növeli-e vagy sem az ilyen események valószínűségét a klímaváltozás. A 108 oldalas összeállítás szerkesztői szerint fontos az egyes extrém jelenségekre figyelni, mert az embereket és az állatokat jobban megviselik ezek, mint az átlagok változásai.
A vizsgált események közül a legbonyolultabb a kaliforniai aszály. Ez volt az egyetlen, amelyik idén is folytatódott.
Három különböző kutatócsoport háromféleképpen tanulmányozta a soha nem látott mértékű szárazságot. Két csoport nem talált kapcsolatot a globális felmelegedés, a víz és a levegő hőmérsékleti értékei között, a harmadik azonban a levegőben magas nyomáson kialakuló mintákat vizsgálta, így látta meg az összefüggést.
A kutatók olyan számítógépes szimulációkat végeztek, amelyek a folyamatokat a szén, olaj és gáz égetéséből származó melegedéssel vagy anélkül modellezte. Az üvegházhatású gázok okozta melegedéssel a magas légnyomáson kialakuló esőblokkoló jelenség háromszor olyan valószínű volt, mint nélküle.
