Ők 2014 legfontosabb tudományos személyiségei

A Nature brit tudományos folyóirat állította össze a listát.

Andrea Accomazzo hajdani tesztpilóta éveken át fáradozott azon, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája mintegy 6,4 milliárd kilométeres útján a pályáján maradjon és a Philae nevű leszállóegység végül a 67/P Csurjumov–Geraszimenko üstökösön landoljon – írta a Nature.

November közepén a hűtőszekrény méretű minilabor sikeresen érkezett meg a 67/P-re, mindössze 120 méterre a tervezett leszállási helytől. Ez volt az első alkalom, hogy ember alkotta űrjármű üstökösre szállt le.

Az év legfontosabb tudományos személyiségei közé sorolta a Nature a Sierra Leone-i Omar Khant, aki az afrikai ebolajárvány megfékezéséért az életét áldozta. Amint Nyugat-Afrikában a járvány kitört, az orvos feladta tervét, hogy külföldre menjen tanítani, hazájában maradt, hogy ebolásokat gyógyítson és a vírus mutációit kutassa. Munkája közben azonban maga is megfertőződött és július 29-én elhunyt.

A legfontosabb tízbe sorolja a Nature a 29 éves amerikai Pete Fratest, aki a jeges vödrös kihívást elindította. A kihívott választhatott: vagy a fejére borít egy jégkockával teli vödör vizet és az erről készült videót kiteszi valamelyik közösségi portálra, vagy pénzt adományoz az ALS nevű idegrendszeri betegség kutatására. Frates maga is ebben a kórban szenved: a lebénult egykori baseballjátékos a felhívást augusztusban szemmozgással diktálta le, ezt alakította szöveggé egy speciális program.

A legfontosabbak egyike Takahasi Maszajo japán szemorvosnő is, aki először ültetett be úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS) egy időskori makuladegenerációban, vagyis szemfenék-meszesedésben szenvedő beteg recehártyájába. A szeptemberi műtét sikeréről csak egy év elteltével bizonyosodhatnak meg.

Az indiai születésű mérnöknő, Radhika Nagpal, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója olyan robotrajt hozott létre, amelynek tagjai egymással kommunikálnak és együttműködnek, mint a társadalomban élő rovarfajok.

A tíz közé választották az indiai Koppillil Radhakrisnant, aki országa első sikeres Mars-misszióját vezette, Marjam Mirzakani iráni matematikusnőt, aki a tekintélyes Fields matematikai díj első női kitüntetettje lett 2014-ben, az amerikai David Spergel asztrofizikust, aki az úgynevezett gravitációs hullámokról tett korszakos felfedezést.

A listán szerepel még Sjors Scheres strukturális biológus, aki a biomolekulák elektronmikroszkópos elemzésének egy technikáját dolgozta ki, és Suzanne Topalian amerikai rákkutató, aki a laboratóriumban kifejlesztett, rákellenes immunterápiát ültette át a gyakorlatba.