2015. február 11-én az elmúlt években született három kiállítás közül kettő egymás mellé költözik, így az 1995-ös tárlat után ismét egy korszakalkotó találkozónak lehetünk tanúi Miskolcon: az ország keleti felének legszebb honfoglalás kori emlékei egymástól karnyújtásnyira foglalnak majd helyet. Most is aktuálisak tehát dr. Madaras László, az Árpád népe, Gyula népe című kiállítás kurátorának két évvel ezelőtti, a szolnoki megnyitón elhangzott szavai: „a most látható anyag a 10. században lehetett együtt utoljára”. És ki tudja, hogy ezután mikor fújja őket újra egy kupacba a történelem szele Ez a kettős tárlat egyszerre mutatja majd be a Tisza középső és felső szakaszán azonosítható, honfoglaló szállásterületek anyagi kultúrájának hasonlóságát, de egyben markáns különbségeit is. A karosi temetők „fejedelmi” leletei mellett láthatjuk majd a honfoglalók egy másik rangos csoportjának tárgyi emlékeit: a legszebb közép-Tisza vidéki tarsolylemezeket (Szolnok-Strázsahalomról, Túrkevéről, Kiskunfélegyházáról), a női viselet ékköveinek számító aranyozott ezüst vagy vörösréz hajfonatkorongokat.
A közönség megcsodálhatja majd a legújabban feltárt, a Magyar Nemzeti Múzeumban önállóan is bemutatott nagykörűi temető leleteit. Különleges szablyák, reflexíjak, tegezek és nyílcsúcsok, továbbá olyan ritkaságok is bemutatkoznak majd, mint például egy teljes aranyöv, illetve vezéri ezüstcsésze, amelyből csupán néhány darab létezik a világon. A két kiállítás, és általuk a Közép- és a Felső-Tisza-vidék honfoglaló vezéreinek hagyatéka – átvitt értelemben talán épp a kettős fejedelemség kendéjének és a gyulájának törzsei – között létrejött Új szövetség május 3-áig tartózkodik majd Miskolcon, ezt követően a vándorkiállítás Egerbe utazik.
