A Herman Ottó Múzeum közleménye szerint a szolnoki Damjanich János Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, az Egri Dobó István Vármúzeum, a kalocsai Viski Károly Múzeum és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum anyagából válogató, 2015. február 11-én nyíló tárlat Miskolcra költöztetésével rövid ideig újra egymás mellett lesznek láthatók a két régió honfoglalás kori leleteinek legszebb darabjai.
A magyar honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából éppen húsz évvel ezelőtt a Herman Ottó Múzeum mutatta be először azt a páratlan válogatást, mely a Kárpát-medence legszebb honfoglalás kori leleteit tárta a múzeumlátogató elé. A miskolci kiállítás bejárta egész Európát, nyomában azonban sajnos a mai napig nem született hasonló nagyságrendű, a honfoglalás korának régészeti emlékeit bemutató tárlat.
A kérdésre Szőke Miklós Béla, az MTA régésze válaszolt. A témával behatóbban foglalkozott a SZEMbeszéd is.
A Nemzeti Múzeum új kiállításáról készített videónkat itt tekinthetik meg.
A Herman Ottó Múzeum a kettős kiállítás megnyitása után közvetlenül egy interaktív előadássorozatot is indít: Visszapillantó – Régészeti kalandozások a honfoglaló magyarok világában címmel február közepén a magyar őstörténet és a honfoglalás korának fiatal kutatói számolnak majd be legújabb eredményeikről.
Az utóbbi években az ország több múzeumában – így Szolnokon, Miskolcon és a fővárosban is – egymással párhuzamosan bontakozott ki egy-egy sajátos színezetű, a honfoglalás korának tárgyi emlékeit egyedi megvilágításban bemutató régészeti kiállítás ötlete. 2013-ban így született meg Szolnokon az öt múzeum közép-Tisza vidéki anyagából válogató, most Miskolcra látogató tárlat, 2014-ben pedig a Magyar Nemzeti Múzeum egészítette ki állandó régészeti kiállítását a 9-10. századi, honfoglalás és Karoling-kori leletanyaggal. A Herman Ottó Múzeumban ugyancsak a tavalyi év végén nyitotta meg kapuit a Karos határában feltárt, Magyarország eddig ismert leggazdagabb honfoglalás kori temetőinek anyagát újszerűen bemutató, állandó régészeti kiállítás, az Elit alakulat régészeti kutatólaboratóriuma is.
2015. február 11-én az elmúlt években született három kiállítás közül kettő egymás mellé költözik, így az 1995-ös tárlat után ismét egy korszakalkotó találkozónak lehetünk tanúi Miskolcon: az ország keleti felének legszebb honfoglalás kori emlékei egymástól karnyújtásnyira foglalnak majd helyet. Most is aktuálisak tehát dr. Madaras László, az Árpád népe, Gyula népe című kiállítás kurátorának két évvel ezelőtti, a szolnoki megnyitón elhangzott szavai: „a most látható anyag a 10. században lehetett együtt utoljára”. És ki tudja, hogy ezután mikor fújja őket újra egy kupacba a történelem szele Ez a kettős tárlat egyszerre mutatja majd be a Tisza középső és felső szakaszán azonosítható, honfoglaló szállásterületek anyagi kultúrájának hasonlóságát, de egyben markáns különbségeit is. A karosi temetők „fejedelmi” leletei mellett láthatjuk majd a honfoglalók egy másik rangos csoportjának tárgyi emlékeit: a legszebb közép-Tisza vidéki tarsolylemezeket (Szolnok-Strázsahalomról, Túrkevéről, Kiskunfélegyházáról), a női viselet ékköveinek számító aranyozott ezüst vagy vörösréz hajfonatkorongokat.
A közönség megcsodálhatja majd a legújabban feltárt, a Magyar Nemzeti Múzeumban önállóan is bemutatott nagykörűi temető leleteit. Különleges szablyák, reflexíjak, tegezek és nyílcsúcsok, továbbá olyan ritkaságok is bemutatkoznak majd, mint például egy teljes aranyöv, illetve vezéri ezüstcsésze, amelyből csupán néhány darab létezik a világon. A két kiállítás, és általuk a Közép- és a Felső-Tisza-vidék honfoglaló vezéreinek hagyatéka – átvitt értelemben talán épp a kettős fejedelemség kendéjének és a gyulájának törzsei – között létrejött Új szövetség május 3-áig tartózkodik majd Miskolcon, ezt követően a vándorkiállítás Egerbe utazik.
