Az ausztrál tudósok az általuk kidolgozott grafén (egyetlen atom vastagságú grafitréteg) alapú szenzorokat a Nature Communications legújabb számában ismertették.
A grafént 2004-ben fedezte fel a Manchesteri Egyetem két kutatója – Andre Geim és Konsztantyin Novoszjolov –, akik egy speciális ragasztószalaggal addig választották le egy grafittömbről a rétegeket, amíg sikerült egyetlen atomnyi vastagságút izolálniuk.
A grafén keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető, mint a réz, rugalmasabb a guminál, így a nanotechnológiai alapanyag az elektronikától az orvostudományig számos területen hozhat áttörést. A két tudóst a felfedezésért 2010-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki.
Az orvosi diagnosztikában, az igazságügyi orvostanban, a biológiai kutatásokban alkalmazott szekvenálás a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok (adenin, guanin, citozin és a timin) sorrendjének a meghatározására szolgál. E négy alapegység egyedi sorrendje határozza meg minden élő szervezet egyedi genetikai alapprogramját.
Mint a kutatást végző Jiri Cervenka és Nikolai Dontschuk eredményeikkel kapcsolatban kiemelték, az új eljárást a grafént alkotó szénatomok hexagonális (hatszögletű) rácsszerkezete teszi lehetővé, amelyet a Melbourne-i Egyetem tudósai atomi „dróthálóhoz” hasonlítottak.
„E »hálón«, azaz a grafén alapú szenzor pórusain átbújó DNS-molekula nukleotidjainak mindegyike mérhetően másképp torzította a grafén elektronszerkezetét” – magyarázta Nikolai Dontschuk, hozzátéve, hogy az eljárás révén lényegesen olcsóbbá válik a DNS-szekvenálás. A jelenleg alkalmazott módszerekkel szemben nem kell majd a tesztek eredményeire sem várakozni, mivel a grafénalapú szenzorok valós időben történő elemzést tesznek lehetővé.
