A Genezáreti-tó partján fekvő Hipposznál (héberül Szuszitánál) zajló ásatásokon vasárnap előkerült nagy méretű bronzmaszk Pán, a félig ember, félig kecske pásztoristen arcmását ábrázolja göndör fürtök mögött megbúvó kis szarvakkal. A maszkot vallási szertartásokon használták.
Michael Eisenberg, az ásatások vezetője elmondta, hogy a helyszín, ahol a maszkot találták, ceremóniák színhelye volt, ahol az istenek előtt hódoltak, számukra mutattak be áldozatot. A résztvevők ettek és ittak, a szertartás extázisa orgiához vezetett.
A régészek szerint a maszk a Kr. e. I. évszázad és Kr. u. I–II. évszázad között készülhetett. Eisenberg kiemelte, hogy az ilyen, emberi fejnél nagyobb maszk igen ritka, és a korábban felleltek többsége sem Pánt vagy a görög, római mitológiai valamely alakját ábrázolja. A Zinman Régészeti Intézet kutatója hozzáfűzte, hogy körbeérdeklődve a világ legjelentősebb múzeumaiban, a kurátorok nem tudtak a most meglelt bronzmaszkhoz hasonlót felidézni.
A hipposzi ásatásokról az utóbbi években fontos leletek kerültek elő. Két éve egy bazalt emlékműre, 2011-ben pedig egy Herkules-szoborra bukkantak, de mindkét felfedezés eltörpül a bronzmaszk mellett.
Hipposz a római birodalom keleti határvidékén, a mai Jordánia, Szíria és Izrael területén lévő tíz város csoportjához, a Dekapoliszhoz tartozott. A Genezáreti tó partján álló Hipposzt a Kr. e. III. században alapították, és a Kr. u. VIII. században döntötte romba egy hatalmas erejű földrengés. A Haifai Egyetem régészei Arthur Segal professzor és Mihael Eizenberg irányításával 2000-ben kezdték meg a feltárásokat.
