A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tájékoztatása szerint a mediterrán térségben ez minden ősszel és tavasszal megjelenő probléma. Ez alkalommal azonban a madarak elfogására használt hálók száma az egy évvel korábbihoz képest csaknem megduplázódott. A hatóságok és különböző természetvédelmi csoportok szerint Cipruson a vadorzók összesen mintegy 16 kilométernyi hálót feszítettek ki, és több mint hatezer ragacsos csapdát helyeztek el. A madarak elfogásához enyvvel kennek be ágakat, hogy az ott megpihenő szárnyas beleragadjon. A vadorzás ellen küzdő ciprusi hatóságok becslése szerint a madarakkal való illegális kereskedelem forgalma évente 15 millió euró (4,5 milliárd forint) is lehet.
Fokozza a problémát, hogy néhány országban az orvvadászat már a kultúra részét képezi – közölte a MME. Ezt bizonyítja az is, hogy néhány madár, egyebek közt az énekes rigó és a barátposzáta ínyencfalatnak számít a földközi-tengeri szigeten, ezzel nagy hasznot hozva az éttermeknek. Egy tucatnyi madár 25 ezer forintot is érhet, de fogyasztásuk hivatalosan tilos.
Az MME szerint hazánk is érintett lehet az ügyben, noha itthon nincs hagyománya az ilyen típusú orvvadászatnak. A hazai vonuló madárfajok egy része pihenőhelyként vagy telelőterületként használja Ciprust, így a szigetországban folyó illegális tevékenységek veszélyeztethetik a Magyarországon költő énekesmadárfajokat is – írja a Nimfea Természetvédelmi Egyesület.
Fontos, hogy az Európai Unió minden tagországában egyöntetűen kikényszerítse a Madárvédelmi irányelv alkalmazását és a szabályok betartatását, különben az egyes tagállamok természetvédelmi erőfeszítései hiábavalók lehetnek. A hazai madarak védelmére évente több millió forint EU-s támogatás jut. Emellett leginkább tranzitországnak számítunk, ahonnan számos védett madarat próbálnak évről évre átcsempészni külföldre – közölte az MME.
