„A vágóhíd felé tartunk” – hatalmas károkat okoz az amazóniai erdőirtás

Nemcsak az élővilág sokszínűségét, de a Brazília őserdeiben élő indiánokat is veszélyezteti.

A kihalás veszélye fenyegeti a Brazília őserdeiben élő indiánok csoportjait. Az erdőirtás, a profitorientált üzemek megjelenése, a marhatenyésztés és a gyarmatosítás miatt intenzíven pusztítják az életterüket. Óriási veszélyt jelentenek számukra a külvilágból érkezők által behurcolt betegségek is: a bárányhimlő, vagy éppen a megfázás halálos lehet a törzsek tagjai számára. Peruban különösen veszélyes a helyzet, mert az indiánok lakóhelye egyben egyike a Föld utolsó mahagóni-lelőhelyeinek is.

Az Amazonas-medence esőerdeje a Föld egyik legnagyobb fajgazdagságú területe. Több mint 40 ezer növényfajnak ad otthont, 2200 különböző hal található meg vizeiben, és 427 emlőst írtak le eddig. A rovarfajok számát két és fél millióra becsülik. A majmokon, különleges színezetű békákon kívül a nagy termetű papagájok adják az esőerdők jellegzetes fajait, de a jaguár vagy a leghatalmasabb kígyó, az átlagosan 5-6 méteres testhosszt elérő zöld anakonda is az Amazonas jelképének tekinthető.

Az őslakosok különféle módokon próbálják megvédeni területüket, a brazíliai ka’apor törzs tagjai például megfigyelőtáborokat hoztak létre a favágók ellen. Tavaly szeptemberben a közösség harcosai tetten érték a favágókat, és megkötözték, levetkőztették, valamint bántalmazták őket.

Többéves várakozás után az a 13 ezer munduruku indián, akik a Tapajós folyónál, az Amazonas szívében élnek, úgy döntöttek, lépéseket tesznek annak érdekében, hogy rendeződjenek a földtulajdonnal kapcsolatos jogaik – írja a The Guardian. A vita a Sawré Muybu falu körüli terület miatt alakult ki, melyet a brazil kormány 13 éve a közösségnek ígért. A falu vezetője elmondta: belefáradtak abba, hogy hosszú utakat tesznek meg Brazíliavárosba, értelmetlenül.

A föld odaítélése azért problémás, mert a kormány azt tervezi, hogy vízerőművet létesít a területen. Azonban az indiánok, valamint más hagyományos közösségek és a környezetvédők azzal érvelnek: a megvalósuló fejlesztéseknek a helyi közösségeket és a biológiai sokoldalúságot kell szolgálnia ahelyett, hogy tönkretegye ezeket.

A tudományos közösség is egyetért ezzel az elképzeléssel. Donato Nobre, a világ egyik vezető légköri tudósa három hónapot töltött az Amazóniával kapcsolatos szakirodalom tanulmányozásával. Közölte: az eredményeken mélységesen megdöbbent. Az éghajlatváltozás nem jóslat, hanem éppen most történik – hangsúlyozta, hozzátéve: „A vágóhíd felé tartunk.”

Nobre a The Guardiennek elmondta: véleménye szerint a vízenergiai terjeszkedés hatalmas hiba volt. „A gátépítés csak megnyitja az utat a további erdőirtások előtt, az erdők pusztulása pedig a csapadék mennyiségének csökkenését eredményezi. Erdők nélkül nem lesz eső. Mi értelme lesz akkor a gátaknak?” – teszi fel a kérdést, kiemelve: Brazília feladata most az, hogy újratelepítse az őshonos erdőket.