A horvátországi magyar hetilap beszámolója szerint a sírkertben a 14–16. században temetkeztek. Az egykori temető a készülő A5-ös autópálya nyomvonalán fekszik, így az építkezések előtti archeológiai vizsgálódások során bukkantak a sírokra.
A lap tudni véli, hogy eddig 270 csontváz került elő, és napról napra újabbra bukkannak. A szakemberek azt mondják, hogy becsléseik szerint a feltárás végéig háromszáznál is több emberi maradvány kerül elő a föld mélyéről. Nagy részük jó állapotban maradt meg a homokos talajban – írta a lap.
Sime Vrkic, a kutatás vezetője a helyi magyar nyelvű sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a temetkezőhelyet az egykori Csemény falu magyar nemzetséghez tartozó lakói használhatták (birtokosai a Lőrinc nádor fia Keménytől leszármazó Cseményiek, a Matucsinai család oldalága).
Az elhunytakat téglalap alakú sírokba temették, gyakran koporsó nélkül, 1,80 méteres mélységben. A halottat hátára fektetve helyezték sírba, karjuk kétoldalt egyenesre nyújtóztatva fekszik a test mellett vagy a mellen keresztbe téve.
A sírok némelyikében viseletek darabjait is megtalálták, valamint kevés ékszer is előkerült, főleg dísztű és gyűrű. A halottak szájába pénzérmét helyeztek, ez a szokás még az ókorban keletkezett. Az érmék azonosításával pontosabban behatárolható a temetkezés ideje. A csontokat Zágrábba küldik antropológiai vizsgálatra, ahol majd megállapítják a maradványok korát, nemét, és a csontokból különböző betegségek is kimutathatók.
A lap úgy értesült, hogy még nem döntötték el, mi lesz a maradványokkal: lehet, hogy múzeumba kerülnek vagy további vizsgálatokat végeznek rajtuk, de az is lehet, hogy az elemzések után újra visszakerülnek a földbe.
