A nagy hadronütköztető irányítóközpontjából élőben tudósító blog szerint a 2-es protonnyalábbal kezdték meg a két évig tartó átépítés és korszerűsítés után a hadronütköztető újraindítását. „A nyaláb simán végighaladt az egész gépezeten. Fantasztikus látni, hogy mennyire jól megy két év és egy ekkora átalakítás után" – idézte a blog Rolf Heuert, a Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatóját.
Az 1-es protonnyalábot ez után indították el. A CERN honlapja szerint a protonütköztetések júniusban kezdődhetnek meg.
A hadronütköztető újraindítását eredetileg március második felére tervezték, ám ez egy a mágneses rendszerben keletkezett rövidzárlat miatt mostanáig késett. Akkor azt hangsúlyozták, hogy a késés minimális hatással van a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.
Frédérick Bordry, a CERN részecskegyorsítókért felelős vezetője – aki vasárnap reggel húsvéti tojással lepte meg az irányítóközpontban összegyűlt technikusokat és mérnököket – korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult hadronütköztetőben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 TeV helyett (1 TeV = ezermilliárd elektronvolt).
A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.
A részecskefizikai kutatások európai szervezetének főigazgatója a március közepén tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: május végére várható, hogy teljes energián megkezdődik az új kísérleti szakasz. Rolf Heuer az nagy hadronütköztető második hároméves működési időszakától azt reméli, hogy az eredmények új távlatokat nyitnak a fizikában. „Nem tudjuk például, miért van az anyagból olyan sok, míg az antianyagból olyan kevés” – jegyezte meg a CERN év végéig hivatalban lévő vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy a világegyetem 95 százaléka még mindig ismeretlen: sötét anyag és sötét energia alkotja. Az elkövetkező években remélhetőleg többet megtudunk a sötét anyagról – mondta.
Rolf Heuer kiemelte, hogy nem egyetlen, hanem rengeteg kérdésre keresik a választ, az ütközések eredményét az egyes kísérletek más és más után kutatva elemzik. A főigazgató szerint az elkövetkező években kiderülhet például az is, hogy vannak-e a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozonhoz hasonló részecskék.
