Így dönti el helyettünk a Facebook, hogy mit olvassunk

A közösségi oldal algoritmusa szabályozza, milyen híreket tesz elénk.

Napjainkban az információs bőség példátlan mennyiségben teszi lehetővé, hogy szabadon válogassunk a szerkesztőségek, magánszemélyek, társadalmi hálózatok által közzétett tartalmak között, melyeket kézileg vagy algoritmikus beállítással tesznek közzé. Bár e technológiák megengedik, hogy különböző nézőpontokkal is megismerkedhessünk, arra is képesek, hogy korlátozzák a hozzáférést a beállítástól eltérő információkhoz, ami idővel más, szélsőséges attitűd elfogadásához vezethet – írja a Sciencemag.org.

Ez a változó környezet úgynevezett visszhangteremhez (echo chamber – az emberek hasonló gondolkodású társaik véleményének vannak kitéve), valamint szűrőbuborékokhoz (filter bubble – a tartalmakat az olvasó korábbi érdeklődési területei alapján válogatják ki) vezethet, azaz nem jelennek meg a személyiségünkhöz nem illeszkedő információk.

Empirikus kísérletekkel vizsgálták, hogy mennyire korlátozza a megjelenített tartalmakat az egyén ideológiai beállítottsága. A cikk szerzői a Facebook adatbázisára támaszkodtak, mely lehetővé teszi a széles körben rendelkezésre álló, ideológiailag sokszínű hírek és vélemények megjelenítését az egyén ismerőseinek megosztásain keresztül, majd összehasonlították, hogy mely hírek tűntek fel az üzenőfalon, illetve hogy az egyén végül milyen tartalmakat választott ki. A kutatás vegyes eredményeket hozott.

Ahhoz, hogy megfigyeljék, hogy a fenti mechanizmusok miként befolyásolják az üzenőfalon megjelenő tartalmakat, létrehoztak egy 10,1 millió amerikai Facebook-felhasználót magába foglaló adatbázist az utóbbi hat hónapos időszakból. A híreket a „kemény” (országos és világpolitikai események) és a könnyű (sport, utazás, szórakozás) tartalmak alapján osztályozták.

A kiválasztott hírek mintegy 13 százalékát sorolták az első kategóriába. Tovább korlátozták a tartalmakat 226 megosztásra, melyek legalább 20 olyan felhasználótól származtak, akik önként megadták ideológiai hovatartozásukat profiljukon. A kísérlet végül a következő eredménnyel zárult: 3,8 milliárd alkalommal a barát által megosztott tartalom nem jelent meg az üzenőfalon, 903 millió alkalommal a tartalom megjelent az üzenőfalon, és 59 milliószor a felhasználó továbbnavigált a hivatkozáson keresztül.

A tartalmakat – a médiaforrások alapján – aszerint pontozták, hogy ideológiailag hova sorolhatók: a Foxnews.com konzervatív, a Huffingtonpost.com inkább a liberális vonalhoz igazodik. Végül megállapították, hogy a felhasználók által megosztott tartalmak egyértelmű összhangban állnak a saját maguk által, saját profiljukon feltüntetett liberális vagy konzervatív nézetekkel.

Ugyanakkor az, hogy milyen híreket olvasnak a Facebookon, nem csupán attól függ, hogy a barátok mit osztanak meg, hanem hogy az üzenőfal algoritmusai hogyan rendezik, rangsorolják ezeket, és hogy végül ezek közül mit választanak ki az egyének. Hogy a felhasználó az üzenőfalon milyen tartalmakat lát, számos különböző tényezőtől függ. Fontos például, hogy milyen gyakran látogatja a Facebookot, hány alkalommal lép kapcsolatba bizonyos ismerőseivel és korábban milyen sűrűn kattintott az egyes oldalak hivatkozásaira.

Az elemzésnek természetesen korlátai is vannak. Bár a legtöbb amerikai fenn van a közösségi oldalon, a kutatást csupán erre a platformra korlátozták. Emellett a Facebook felhasználói többnyire fiatalabbak, képzettebbek, és a női tagok dominálnak. Más közösségi médiumok, mint a blogok és a Twitter esetében kimutatták a politikai érdekeltség szerepét, elsősorban azért, mert a kötelékeket leginkább egységes lokális érdekek vagy tartalmak alakítják.