Kihalás fenyegeti a vadgerle-populációt

Minden harmadik európai madár veszélyeztetett – derült ki a kontinens vadvilágáról.

2015. 05. 15. 12:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A State of Nature című jelentés szerint az európai vadgerle-populáció mérete 90 vagy még nagyobb százalékkal csökkent 1980 óta, és a faj hamarosan fenyegetettként kerülhet fel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára. A mezei pacsirták és a kerti sármányok (utóbbi énekesmadarat illegálisan vadásszák és fogyasztják Franciaországban) száma nagyjából felére csökkent.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által kiértékelt 804 természetes élőhely 77 százaléka bizonyult rossz állapotúnak, és mindössze 4 százalékuknál állapítottak meg fejlődést. A tanulmány 27 európai uniós ország által 2007 és 2012 között gyűjtött adatok felhasználásával készült. Az eredményeket később fogja hivatalosan nyilvánosságra hozni az Európai Bizottság – adta hírül a The Guardian internetes oldala.

A tanulmány szerint az intenzív mezőgazdasági termelés és a zöldterületek átalakítása jelentik a legnagyobb fenyegetést Európa növény- és állatvilágára. A vízi utak átalakítása, a természetes élőhelyek széttöredezése és az olyan emberi tevékenységek, mint a fegyverrel, csapdával történő vagy illegális vadászat és a mérgezés ugyancsak súlyos fenyegetést jelentenek a madárállományra.

A mutatók szerint néhány fenyegetett populációnak – szakállas saskeselyű, túzok, daru – sikerült regenerálódnia, ami az Európai Unió madárvédelmi irányelvéhez kötődő projekteknek köszönhető. Az Európai Bizottság ugyanakkor most épp ennek, valamint az élőhelyvédelmi irányelvnek a felülvizsgálatára készül.

Az alpesi régiót – Ausztria, Olaszország, Svájc, Franciaország – viszonylag jól megóvott területként, míg a Norvégia, Finnország és a balti országok alkotta északi félgömbi régiót, valamint a Nagy-Britannia, Nyugat-Franciaország, Dánia és a Benelux államok alkotta atlanti régiót a biológiai sokféleségre nézve veszélyes területekként azonosította a tanulmány. Az atlanti, északi félgömbi és sztyeppei régióban – Dél-Moldova, Ukrajna, Oroszország és Nyugat-Kazahsztán – egyetlen erdő sem bizonyult megfelelően gondozottnak. A jelentés az európai erdők 80 százalékát ítélte kedvezőtlennek.

Az Európai Uniónak hat, biodiverzitásra vonatkozó célkitűzése van 2020-ig. Ezek kiterjednek az erre vonatkozó törvények betartására, az ökoszisztémák védelmére, a mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás fenntarthatóságára, a betelepülő fajok ellenőrzésére és a globális biológiai sokféleség megőrzésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.