Franciaország környezetvédelmi minisztere, Ségolène Royal nemrég arra buzdította az embereket, hogy hagyjanak fel a Nutella fogyasztásával, mert véleménye szerint a termék gyártása nagyban hozzájárul az erdőirtáshoz.
Arra szólította fel a Nutellát előállító Ferrero céget, hogy más alapanyagból készítse a mogyorókrémet. „Újra kell ültetnünk rengeteg fát a masszív erdőirtás miatt, ami globális felmelegedést is eredményez. Nem szabad több Nutellát ennünk, hogy csak egy példát mondjak, mert pálmaolajból készül” – jelentette ki Royal a Canal+-nak.
A Ferrero később ki is adott egy közleményt. A cég Royal nevének említése nélkül leszögezte: tisztában van a környezetvédelmi kockázatokkal, és biztonságos módon igyekszik beszerezni a pálmaolajat.
Később Ségolène Royal elnézést kért, miután olasz kollégája, Luca Galetti felszólította, hogy „hagyja békén az olasz termékeket” – adta hírül a The Guardian.
A pálmaolaj vagy pálmazsír az olajpálma nevű növény húsos gyümölcshéjából sajtolt növényi zsiradék. A Jane Goodall Intézet adatai szerint olajpálma ültetvények létesítése céljából napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a föld színéről. A pálmaolajat többek között bioüzemanyag előállítására használják, de keresett alapanyaga sok élelmiszernek (margarin, fagyi, porleves), mosószernek és kozmetikumnak (rúzs, szappan, sampon) is.
„Ezer bocsánat a Nutellával kapcsolatos vitáért. Egyetértek azzal, hogy a fejlődést kell támogatnunk” – jelentette ki Twitter-üzenetében a francia miniszter. Egy másik vezető olasz politikus, Michele Anzaldi egyenesen követelte Royal bocsánatkérését. Úgy fogalmazott: „súlyosan és csúnyán” megbántották az „olasz kiválóságot”.
A Ferrero pálmaolaj-felhasználásának közel 80 százalékát Malajziából biztosítja, a fennmaradó rész pedig Pápua Új-Guineából, Brazíliából és Indonéziából származik.
Két és fél évvel ezelőtt francia politikusok már próbálták elérni, hogy 300 százalékos adót vessenek ki a pálmaolajra, mondván, elhízást okoz és felhasználása környezetvédelmi károkkal jár. A kezdeményezés azonban akkor nem járt sikerrel.
Utánajártunk, vajon valóban ekkora veszélyt jelent-e a természetre nézve a pálmaolaj előállítása.
Jolánkai Márton egyetemi tanár, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének igazgatója az MNO-nak elmondta: majdnem minden trópusi mezőgazdasági termelés, ami hirtelen és nagy mennyiségben áll elő, valamilyen módon erdőirtáshoz vezet.
„Az biztos, hogy ahol egyszer már kiirtottuk az esőerdőt, ott még egyszer nem lesz” – hangsúlyozta, hozzátéve: ennek az egyik következménye az, hogy a legtöbb növény nem lesz képes olyan aktívan részt venni a fotoszintézisben, mint az erdő. Ám még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy az elültetett növények többnyire nem fogják azt a talajvédő funkciót képviselni, mint amit az erdei ökoszisztéma biztosíthat.
A szakember kiemelte: az erdőirtás hosszú távon súlyos következményekkel jár. Egyrészt megbomlik a növényi ökoszisztéma és megváltozik az élővilág összetétele, pusztulni kezd.
Másrészt veszélyeztetjük az őshonos állatfajokat is. Egy-egy főemlős kiirtása is rendkívül fontos következmény, ám még ennél is jelentősebb lehet, hogy teljesen megbolygatjuk a mikrobiális és rovarvilágot, ezzel felborítva a teljes táplálékláncot.
A pálmaolaj esetében ennél jóval összetettebb a kép. Egyrészt – főként Délkelet-Ázsiában – hatalmas területeken irtották ki az esőerdőket azért, mert a vidék kifejezetten kedvező volt a pálmatermesztéshez, ezzel pedig valóban igen nagy mértékű erdőirtás ment végbe. Mindezért pedig sokan – teljes joggal – az olajpálma-telepítést okolják.
Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a növény termesztésének pozitív oldalairól sem: Nyugat-Afrikában például a történelem során hatalmas területeken irtották ki az esőerdőt, ezekre a részekre pedig gyakran olyan növények kerültek, például banánültetvények, melyek csupán 20-25 évig termelhetők monokultúrában. Ezekre a területekre később kifejezetten a talaj javítása és megőrzése, az eróziógátlás miatt kezdtek el olajpálmát telepíteni – hangsúlyozta.
Jolánkai Márton lapunknak elmondta: elsősorban azért használnak fel ilyen nagy mértékben pálmaolajat, mert messze jobb az összetétele és az ipari felhasználhatósága, mint a napraforgó-, a repce- vagy éppen a szójaolajnak. A növényi zsiradék pedig nem csupán fogyasztásunk nagy részét teszi ki, hanem a kozmetikumoknak is nagyon fontos összetevője.
Akár 170 millió hektárnyi erdő is eltűnhet a Földről a következő 15 évben a WWF tanulmánya szerint.
Ez Németország területének az ötszöröse. A legnagyobb veszteséggel a trópusokon kell számolni.
A legérintettebb területek Borneó, a délkelet-ázsiai Mekong folyó térsége és az Amazonas vidéke. A világ leghosszabb folyója erdős területeinek egyharmadát, azaz akár 48 millió hektárt elveszítheti.
Mint mondta, hasonló problémákat idézhet elő a közeljövőben a shea fa terméséből előállított zsiradék, a shea vaj is.
„Ennek az anyagnak történelmileg is óriási termelése van, mivel régen ebből készítették a gyertyát. Később az elektromosság megjelenése miatt a felhasználása háttérbe szorult, de most újra felfedezték, mert az összetevő nagyon hasznosnak bizonyul a kozmetikumokban. Már látom a következő katasztrófát: a shea is rengeteg fát fog kiszorítani a trópusokon” – vélekedett a szakember.
Az intézetigazgató a francia környezetvédelmi miniszter szavaival kapcsolatban kiemelte: amikor megpróbálnak környezetbarát megoldásokhoz folyamodni, gyakran nemzeti, üzleti és gazdasági érdekek lapulnak a háttérben. Ám alapvetően minden civilizált ország intézményeket hoz létre a folyamat megállítása érdekében, és vannak nemzetközi szervezetek, melyek fellépnek a környezet megóvásáért. Azonban többen vagyunk és nagyobb az igényünk annál, mint amit ez a bolygó elbír, így véleménye szerint főként az emberiség szaporodását kellene lelassítani.
