Több tízezer munkahelyet teremthetnének a gyógynövények

Hazánk nem képes kihasználni kedvező természetföldrajzi adottságait.

Mint mondta, hazánk valaha igen jelentős volt a gyógynövények termesztése szempontjából, különösen az erős fájdalomcsillapítók hatásait megteremtő, úgynevezett ipari mákok megjelenése idején. Azonban az elmúlt 20-25 évben Magyarország elvesztette a piacait, holott minden évben tíz százalékot is meghaladó mértékben nő az igény ezekre a készítményekre.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az ágazat szempontjából milyen változtatásokra lenne szükség, Pallos József Péter megjegyezte: a termesztett gyógynövényeket tekintve nagyon fontos a támogatás. A gyűjtött növények esetében ugyanakkor véleménye szerint elengedhetetlen lenne jogszabályba foglalni azt, hogy szervezett, ellenőrzött és szakképzett gyűjtők az ország természeti környezetében folytathassák tevékenységüket.

„Mindez nemcsak a gyűjtők, hanem a természet szempontjából is hasznos lenne, hiszen vannak olyan özönnövények – például a parlagfű, vagy éppen a kanadai aranyvessző –, melyeket jobb lenne összegyűjteni, gyógynövényként pedig kifejezetten hasznosak lehetnének” – fejtette ki.

A szakember kitért arra is, hogy fontos problémákat jelentenek a gyógyhatásúnak titulált étrend-kiegészítők is: a forgalomba kerülő termékek között ugyanis nagyon sok a minőséghibás, hamis áru. Szavai szerint ezzel leginkább a gyógyszerészszakma foglalkozik, jelenleg a cél az, hogy a minőségi áru jól elválasztható legyen a minősíthetetlentől.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon komoly problémát jelent a fajtavédelem hiánya, a szakember kifejtette: általában is minden termesztett növény esetében igaz az, hogy jelentős, évtizedes munkával nemesítenek egy adott növényt. Azonban gondot okoz, hogy ha valaki az adott fajtát nem kereskedelmi forgalom útján szerzi meg – magyarul ellopja –, nem fizet utána, ez pedig visszaveti a nemesítést, az innovációt.

Mint mondta, hazánk területének minden egyes hektáráról tudni lehet, hogy ott mit vetnek és aratnak, a fajtahasználati jutalék kivetése pedig az állami felügyeleti rendszer feladata lenne.

„Ráadásul ez egy áfaköteles tevékenység, így a vetőmag után az államot adóelkerülés éri, ami adott esetben igen komoly összegeket is jelenthet. Tehát – ha a fajtavédelmet intézményesen gyakorolnák – nem csupán a nemesítő, hanem az adóhivatal, az állam is jobban járna” – magyarázta.

Szabó Gyuri bácsi szintén úgy látja, hogy változásokra lenne szükség. Mint mondta, az Európai Unió szabályozása szerint a gyógyhatású készítmények nem minősülnek gyógyszernek. „Az emberek ezelőtt 3000 évvel is gyógynövénynek nevezték a gyógynövényeket, és – akármit mondanak a politikusok és a kormányok – ez a következő 3000 évben is így lesz”– emelte ki.

A WHO egészségügyi szervezet is arra ösztönzi nyilatkozatában az orvosokat és az egészségügyi intézményeket, hogy működjenek együtt a népi gyógyítókkal, olvasszák bele tudásukat az akadémiai gyógyításba, a kormányokat pedig arra szólítja fel, hogy tegyék a nemzeti egészségügy részévé a hagyományos gyógyítást. „A 2008-as pekingi nyilatkozatban megfogalmazták, hogy milyen változásokra lenne szükség. Ennek a megalkotói gyógyszerészek, orvosok és biológusok, míg a törvényeket politikusok hozzák. Akkor vajon kire kellene ebben a kérdésben hallgatnunk?” – vélekedett Szabó Gyuri bácsi.

Ráadásul egy 2008-as felmérésből az is kiderült, hogy a gyógyszerek 25 százaléka közvetlenül gyógynövényből készül, és a daganatos megbetegedések elleni készítmények 60 százalékát is ezek alkotják – mondta el, hozzátéve: a gyógynövényeknek nincs mellékhatásuk, és semmivel sem lehet olyan jól megelőzni a betegségeket, mint ezekkel.

Kiemelte, hogy véleménye szerint újból el kellene kezdeni nagyüzemben termelni a gyógynövényeket, hiszen – figyelembe véve, hogy Magyarország 1988-ban mintegy 150 ezer tonnás kivitellel a világ második legnagyobb exportőre volt, és az ország természeti adottságai is kiválóak – nagyon sok pénz lenne ebben az ágazatban, és több tízezer roma családnak biztosíthatnának munkát. Azonban az állam nem tesz meg mindent azért, hogy a hazai gyógynövényipar újra a régi rangjára emelkedhessen, jelenleg nincs olyan ember vagy hivatal, amely kiállna a gyógynövényszakma mellett – tette hozzá.

Gyógynövények termesztésével és gyűjtésével foglalkoznak a kaposvári közmunkások. A program tavaly indult, a távlati cél az, hogy 500 család megélhetését biztosítsák.

A kaposvári gyógynövényprogramban 90 közmunkás vesz részt, a város összesen 400 embert foglalkoztat ebben a formában. Levendulát termesztenek, illetve a hársfák levelét és virágát gyűjtik.

Mindez pedig azért is fontos lehet, mert általános tendencia, hogy csökken a népesség, egyre kevesebb gyermek születik. A gyógynövényekkel, népi gyógymódokkal ezen is lehetne változtatni: „a mi babaváró programunkat például több országban is alkalmazzák, és 120, utólag megkérdezett, meddőnek ítélt nőből 61 jelezte vissza, hogy gyermeke született” – mondta el lapunknak a szakember.

A témában Pallos József Péter is hasonlóan vélekedik. „Hazánk vidékfejlesztési programjaiban minden régió, minden település estében megfigyelhető, hogy a gyógynövénytermesztésben látják sok százezer munkanélküli foglalkoztatási lehetőségét” – mondta el az igazgató, kiemelve: ez egy valós lehetőség, de megfelelő koordináció és szakértelem kell ahhoz, hogy a szándékból tett is legyen.

A szakember szerint a vidékfejlesztésben a gyógynövény – akár termesztett, akár gyűjtött, akár feldolgozott formában – jelentős eszköz lehetne, hiszen huszonöt évvel ezelőtt is sok tízezer embernek biztosított álláslehetőséget.

Nagy István a magyar gyógynövény-stratégiával kapcsolatban azt mondta: a feladatok megvalósításával elérhetővé válik a gyűjtés nagyságrendjének és a termőterületnek a 30 százalékos növekedése, az előállított drogtömeg mintegy negyedével történő emelése. Ennek hatására a gyűjtésben 5-8 ezer embernek biztosíthat az ágazat kiegészítő kereseti lehetőséget.

Mint mondta, ennek ellenére a 2014 januárjában meghirdetett gyógynövényprogram a „lemaradás programja”, véleménye szerint nem több, mint egy egyetemi szakdolgozat, ami 15 éve ugyanazt szajkózza, amit a 2-3 céget képviselő terméktanács állíttatott össze bértollnokaival, és „nem tudnak saját teadroghorizontjukon túllátni, túllépni”.

„A magyar gyógynövénytea-programra nincs már 20 éve kereslet, a megoldási javaslat nem veszi figyelembe, hogy mi kell a világpiacnak. A világpiac a magas hozzáadott értékű, feldolgozott hatóanyagokat keresi, ezt mutatják az exportsikerek” – magyarázta a szakember.

Mint mondta, a gyógynövényprogram helyett növénykémiai program kell, olyan árualapot kellene előállítani, aminek van exportpiaca. Erre lehet vidékfejlesztést alapozni.

„A munkahelyteremtés lényege, hogy értelmes, jövőbe mutató termelőkapacitásokat alakítunk ki, hogy tudjuk, miből, mennyit, mikor akarunk előállítani, és kinek adjuk el” – vélekedett Pallos József Péter.

Cikkünkre reagált Prof. Dr. Bernáth Jenő, az MTA díszdoktora, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnökhelyettese, akinek a gondozásában 2013-ban megjelent a Vadon termő és termesztett gyógynövények című kézikönyv is. Nehezményezte, hogy a cikkben „bértollnoknak” minősítik, és elküldte szerkesztőségünknek a gyógynövény ágazat teljesítőképességét növelő termelési és közgazdasági háttér megteremtésére irányuló stratégia leírását is, melyet az FM elfogadott, és az Agrárkamara is sajátjának tekint. „Az anyagból világosan kitűnik, hogy itt nem egy cég érdekeltségét kívánjuk megvalósítani” – utalt Pallos József Péter szavaira.

Az FM támogatná a gyógynövénytermesztést

Szükség van a gyógynövénytermesztés kiemelt támogatására és az ágazat beruházásainak segítésére – mondta el korábban a földművelésügyi miniszter a Gyógynövénykutató Intézet centenáriumi rendezvénysorozatának nyitóeseményén.

Fazekas Sándor szerint a gyógynövénytermesztés fellendítése érdekében szükség van a kutatás-fejlesztési pályázatok támogatására, a korszerű fajták előtérbe állítására, a vadon gyűjthető fajok termesztésbe vonására, de fontos a feldolgozás műszaki színvonalának javítása és a minőségbiztosítás kiépítése is – írta az MTI.

Hozzátette, hogy a gyógynövények és a belőlük készült termékek iránti kereslet a világon évente 5-7 százalékkal növekszik, ami lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések végrehajtása után a magyar kivitel a másfélszeresére növekedjen ezen a területen.

A miniszter kitért arra, hogy a gyógynövénytermesztésnek a vidéki munkahelyteremtésben és a lakosság megtartásában is lehet szerepe, miközben segíti az életminőség és az egészségügy színvonalának javítását, az egészségkultúrára alapozott idegenforgalmi rendszer megteremtését és a gyógyturizmus széles körű elterjesztését az országban.