„Amikor budapesti fejlesztésekről beszélünk, sokszor az útfelújításra, metróberuházásra, épületrekonstrukcióra gondolunk, és gyakran elfelejtjük, hogy életünk élhetőbbé tétele szempontjából nem a grandiózus beruházások a legfontosabbak” – nyitotta meg a sajtótájékoztatót Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes, majd hozzáfűzte: „meglehet, hogy ez volumenében és költségeiben kisebb, ám az ilyen és ehhez hasonló ötletek járulnak hozzá, hogy mi, budapestiek jobban érezzük magunkat a saját városunkban.”
A Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója már a kezdetek kezdetén támogatóan állt a kezdeményezéshez, mert szavai szerint nemcsak a főváros, hanem a vízműveknek számára is jó reklám, hogy a tűzcsapokból kiváló minőségű vizet ihatnak a megszomjazók.
Szerda délután avatták fel az első ivócsapot a Szomory Dezső téren, melyet a fent említett cégek rendeltek meg az Ivócsap Projekt megálmodóitól. A további csapok a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a napokban kikerülnek, a pesti oldalon a körúton belül, a budai oldalon a Duna mentén a forgalmas helyen lévő, feltűnő és jól megközelíthető tűzcsapokra (a pontos térkép itt található).
„Amikor budapesti fejlesztésekről beszélünk, sokszor az útfelújításra, metróberuházásra, épületrekonstrukcióra gondolunk, és gyakran elfelejtjük, hogy életünk élhetőbbé tétele szempontjából nem a grandiózus beruházások a legfontosabbak” – nyitotta meg a sajtótájékoztatót Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes, majd hozzáfűzte: „meglehet, hogy ez volumenében és költségeiben kisebb, ám az ilyen és ehhez hasonló ötletek járulnak hozzá, hogy mi, budapestiek jobban érezzük magunkat a saját városunkban.”
A Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Haranghy Csaba már a kezdet kezdetén támogatóan állt a kezdeményezéshez, mert szavai szerint nemcsak a főváros, hanem a vízművek számára is jó reklám, hogy a tűzcsapokból kiváló minőségű vizet ihatnak a megszomjazók. „Bízunk benne, hogy a budapestiek támogató hozzáállását megnyerjük.”
A budapesti ivócsapokat létrehozó Ivócsap Projekt a városban található több ezer tűzcsapot alakítja át egyszerűen, gyorsan és olcsón ivókúttá úgy, hogy eközben a tűzcsapok eredeti, tűzbiztonsági funkciója sem sérül. Az ivócsapok telepítése és üzemeltetése minimális költségből megoldható egy megszokott ivókútéhoz képest, használatukkal több százezer budapesti lakos és látogató komfortérzete javulhat.
A sajtótájékoztató és bemutató után Szalay-Bobrovniczky Alexandra az MNO-nak elmondta: a 43 ivócsapból a főváros százszázalékos tulajdonában lévő Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. hárommillió forint értékben vásárolt 20-at, a maradék 23-at a Fővárosi Vízművek. A működtetési költségeket – tisztítás, felszerelés, leszerelés, szezonális vízhasználat – szintén a vízművek finanszírozza.
A város arculatáról szólva a főpolgármester-helyettes megemlítette, hogy a Design Terminál részéről történt megkeresés a projekttel kapcsolatban. „Ők egy egyszeri díjazással segítették életre a kezdeményezést, de mi is és a vízművek is láttunk benne fantáziát” – mondta. További fejlesztések felkarolásával kapcsolatban kifejtette: „a Design Terminállal való együttműködés egyik felülete a Smart City pályázat, melynek egyik idei nyertesével már össze is kötött minket a cég. Most azt vizsgáljuk, hogyan tudjuk beilleszteni a támogatandó tervek közé.”
„Harminckétezer tűzcsap található Budapesten, ebből műszakilag tizennégyezerre lehetne felrakni az ivókutakat” – sorolta Haranghy Csaba számokat firtató kérdésünkre, azonban mivel egy darab beruházási költsége 120 ezer forint, és a vízművek „elég feszes gazdálkodást folytat, ezért jól jött, hogy az ivókutak felét a Fővárosi Önkormányzat vállalta”.
A számukat akkor tudják bővíteni, ha találnak partnereket, nemcsak finanszírozási, hanem kötődési szempontból is. „A partnerek lehetnek jogi személyek, hiszen szerződést kell kötnünk velük bizonyos feltételekre, de bárkit várunk, lehetnek azok például iskolák is.”
„A tavalyi első szériában legyártott tíz darabhoz képest kissé módosítottuk őket. A korábbiaknál az újakat egyszerűbb felszerelni, és a tavalyi öntvényekkel ellentétben ezek idén már Székesfehérváron készültek. Budapesten mi szereltük össze, raktuk dobozba és adtuk át a vízműveknek, igazából hétvégén nálunk álltak össze kis csomaggá” – mondta Soltész Judit, az egyik ötletgazda nevetve, mikor a csapok gyártási folyamatáról kérdeztük.
„A tűzcsap földbe vezető szára a fő vízvezetékághoz csatlakozik. A csapok általában zárva vannak, tehát a testben nincsen víz, azonban az ivókút felhelyezése következtében a főágból iszonyú nyomással megtelik a tűzcsaptest – ezért is ilyen nehezek az általunk tervezett csapok” – magyarázza. „Egy alkalommal körülbelül két deci víz lövell ki tizenöt másodperc alatt – pont annyi, amennyivel meg tudsz tölteni egy poharat.”
A projekt nemcsak itthon bizonyult sikeresnek: több hazai város – Oroszlány, Pécs, Veszprém – után, hála a Climate-KIC által szervezett cleantech startup-versenynek, úgy tűnik, külföldön is lenne kereslet a fiatalok ötletére. „A verseny után többen is érdeklődtek, mint például Koppenhága, Írország és Ausztria. Nem tudom, hogy mit hoz a jövő, mindenesetre felvettük velük a kapcsolatot.”
