Hogyan vált az albán történelem részévé egy magyar nő?

Az Apponyi Géraldine királyné életéről szóló regény az Európa Könyvkiadónál jelent meg.

A kötet francia szerzője, Joséphine Dedet az MTI-nek kedden elmondta, hogy a száz éve született Apponyi Géraldine történetével kislányként találkozott először, ugyanis a szülei baráti viszonyt ápoltak a királyné Franciaországban élő féltestvérével. „Úgy éreztem, mintha a történet egy tündérmese volna” – fűzte hozzá.

A korabeli sajtó által „Magyarország Fehér Rózsájaként” emlegetett Apponyi Géraldine 1915-ben született Budapesten, apja Apponyi Gyula magyar gróf, míg anyja, Gladys-Virginia Steuart gazdag amerikai család sarja volt. A tanulmányait külföldön végző, több nyelven kiválóan beszélő Géraldine időközben elszegényedett családját 1937-ben keresték fel a feleséget kereső Ahmet Zogu albán király képviselői. Fényképe alapján a 42 éves uralkodó meghívta magához a fiatal lányt, akit 1938 áprilisában el is vett feleségül. A főként politikai szempontok alapján megkötött, ám végül mindkét félnek boldogságot hozó házasságot mások mellett Horthy Miklós kormányzó is pártolta.

A kötet megírásához a szerző lehetőséget kapott az akkor a Dél-afrikai Köztársaságban élő egykori királynéval és az életének egyes szakaszaiban fontos szerepet játszó, mára elhunyt személyekkel való beszélgetésre, emellett Apponyi Géraldine a magánlevelezését és fényképeit is a rendelkezésére bocsátotta.

Joséphine Dedet az MTI-nek kiemelte, hogy a 2002-ben elhunyt Géraldine királyné élete rendkívül érdekes nézőpontot kínál Európa 20. századi történelméhez. Mint fogalmazott, a könyv egyszerre szól egy rendkívül bátor és karizmatikus nőről, valamint arról az első világháború lezárását követő időszakról is, amely magával hozta a régi Európa eltűnését.

A szerző úgy véli, hogy a többnemzetiségű családból származó, a kontinens arisztokráciájához számos családi szállal kötődő, sokat utazó Géraldine egy valódi modern európai nő volt, aki egész életében mély szeretetet táplált Magyarország iránt.

Élete végén testvérével, Virginiával közösen élt. Egymással elsősorban anyjuk nyelvén, angolul beszéltek, azonban rengeteg szó esett Magyarországról, szorosan követték a magyarországi eseményeket

– idézte fel Joséphine Dedet, aki szerint rendkívül fontos volt az idős Géraldine számára, hogy ne feledkezzenek el róla szülőhazájában.

A szerző szerint Géraldine élete a valódi szerelmet hozó királyi házasság és a boldog időszakok ellenére sem tekinthető egyszerű tündérmesének. Alig nyolcéves volt apja halálakor, esküvője után egy évvel pedig már menekülnie is kellett férjével Albániából az országot megszálló olasz csapatok elől. A fasiszta olasz vezetés ráadásul azt a napot választotta a támadás megindítására, amelyre Géraldine és Zogu első gyermekének születését várták. A királyné így alig pár napos fiával, a szüléstől és a körülményektől súlyos betegen volt kénytelen megkezdeni a több mint hat évtizeden keresztül tartó, számos megpróbáltatással járó száműzetését.