Új helyesírás: lehull a lepel az MTA rejtegetett tudásáról

1-i, 1-ji, 1-jei – ez így mind helyes, ha mondjuk egy keddi eseményről akarunk írni. Nézzük a többi új szabályt, egy nappal a nagy bejelentés előtt!

2015. 09. 02. 10:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyár elején megkíséreltünk cikket írni a magyar nyelv új helyesírási szabályairól. El akartuk kerülni, hogy hangulatkeltő jelleggel a legbeavatottabb szakemberek megkérdezése nélkül tegyük ezt. Nagy nehezen átrágtuk magunkat a szakemberhálón, és eljutottunk A magyar helyesírás szabályai – tizenkettedik kiadás (2015) című kiadvánnyal kapcsolatban interjúadás szempontjából felkent személyig, Keszler Borbála szerkesztőig, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága elnökéig, aki az Akadémiai Kiadó nevében az MNO-nak visszautasította, hogy tájékoztatást adjon a nyelvhelyességi változásokról, kérve, hogy majd szeptember 3-án fáradjunk el a kiadványt bemutató sajtótájékoztatóra.

Remélve, hogy ott majd kérdezhetünk is – akár 1984, vagyis az előző kiadás óta gyülekező kérdőjeleket is kiegyenesíthetünk –, megjegyeznénk, hogy Öveges professzor forog a sírjában: a tudomány, legalábbis annak közhasználatú szegmensei ugyanis sosem szabad, hogy kevesek féltve őrzött titka legyen, amiről a világtörténelem egy-egy kitüntetett órájára fellebbenhet a fátyol.

Olyan helyzetbe kényszerült tehát a tömegtájékoztatás – és született meg a szabálykönyv változott részeiről szóló jó néhány cikk –, hogy egy-egy sajtóorgánumnak kellett kibogarásznia (és akár minősítenie is) az igazából nem is nagyszámú reformelemet, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

Ezt a rengeteg szabálymódosítást 2003 és 2014 között gyúrták össze, elvileg egy gigantikus konzultáció eredményeként. 2003 őszén elkezdődtek a szabálymódosítás munkálatai a Magyar Nyelvészeti Bizottságban, majd határozatot fogadtak el arról, hogy 1984 után új kiadása lesz A magyar helyesírás szabályainak. Ezt követően – két éven át – akadémikusok vitattak meg különféle tanulmányokat a nyelv jövőjével kapcsolatban, majd 2 évig módosításokat „foganatosítottak”, és a tördelésen dolgoztak. 2008. március 1-jén (vagy 1-én, 1-n...) a munkaanyagot szétszórták az MTA Nyelvtudományi Intézetébe, gyakorlóiskolákba, gimnáziumokba, nyelvészeti tanszékekre, június 4-én pedig nyilvános ülést tartottak a javaslatokról. 2009 nyarán elfogadták az új szabályzatot azzal a fenntartással, hogy még egyszer átfésüli egy kisebb grémium, a jóváhagyott változatot 2010 októberében szignálták, a szószedet javítása 2011 elejére lett kész, de csak fél évvel később tették az MTA elnökének asztalára a teljes anyagot, aki 5 hét alatt engedélyezte annak megjelenését. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság elfogadta az új szabályzatot, amiről idén május 26-án tettek bejelentést.

Mi ezek után szerettünk volna cikket írni belőle, idáig vártunk vele.

1) Nagyon jó, hogy végre megszabadulunk az UEFA-bajnokok ligája és a férfivízilabda-világbajnokság típusú írásmódoktól a sportújságírásban bevett formulák (UEFA Bajnokok Ligája, férfi vízilabda-világbajnokság) javára, de nem érezték-e úgy a munka során, hogy a brutális szaknyelvi autonómia túlzó?

2) Nem tartják-e a közoktatásban folyó nyelvtantanítás csődjének, hogy ennyi változat és írásmód terjedt el egyes szavakból vagy például a keltezés írásmódjából?

3) Mi lesz a következménye annak, hogy ennyiféle helyes írásmód lesz? Nem jönnek létre ezerféle torzszülött szóalakok, amelyeket a konzekvencia miatt majd hamarosan szintén engedni kell?

4) Miért reagál egy-egy nyilvánvaló változásra ilyen nehézkesen a nyelv – pl.: árbóc, búra?

5) Mi lesz a számítógépes helyesírás-ellenőrző programokkal? Mikor és hogyan állhatnak át ezek?

6) A Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság éves beszámolójában olvasható, hogy áprilisban egy idős újvidéki nyelvész docens nyálazta át a teljes szabálytervet. Hogyan hasznosult egy nem magyarországi, nem magyar környezetben élő filosz tudása?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.