Jönnek a robotok és elveszik a munkahelyünket?

Sofőr nélküli kamion és csomagokat szállító drón. Egyre több gép dolgozik ember helyett.

A logisztikai szektor kapcsán azonban több szakértő kongatta meg a vészharangot. Ugyanis a sofőr nélküli kamionok vagy a csomagokat szállító drónok kiválthatnak, feleslegessé tehetnek egyes hagyományos szolgáltatásokat és munkaköröket. A témakörrel kapcsolatban Kiss Bálint elmondta, hogy a robotika tágabb értelmezésébe tartozó szervizrobotoknak, illetve autonóm földi és légi járműveknek akkor van igazi hasznuk, amennyiben megbízható, olcsó és energiatakarékos technológiával tudják ellensúlyozni a hagyományos szolgáltatásokat kevés infrastrukturális befektetés mellett. „Nem újdonság az a tézis, hogy minden technológiai fejlődésben van kockázat. A politikai közösség feladata az, hogy megfelelő szabályozást alakítson ki” – emelte ki a szakember.

Mindenesetre fontos pont, hogy a technológia folyamatos változásához alkalmazkodni kell. Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus a 24.hu-nak adott korábbi interjújában így fogalmaz: „nem arrafelé megy a világ, hogy inasok kellenek, mert jönnek a robotok, gépekre lesz szükség, és a gépekhez értő szakemberekre.” A tudós az oktatást jelöli meg mint az igényekhez illeszthető és hasznos tudást „előállító” területet.

„Magyarország jelenleg jól áll az oktatás, a kutatás és a robotfejlesztés terén” – jellemezte a hazai helyzetet Kiss Bálint. A BME docense rávilágított arra, hogy itthon egyre több kis- és közepes vállalkozás alkalmaz sikerrel robotokat, amelyek ma már ráadásul gazdaságosak lehetnek kisebb sorozatban gyártott termékek előállításában is. A robotgyártók célja – Kiss szerint – az, hogy olyan flexibilis manipulátorokkal álljanak elő, amelyet a felhasználó könnyen, gazdaságosan „testre szabhat”.

Hozzátette, hogy Magyarország vonzó környezetet biztosít az iparágban érdekeltek szempontjából: „egy nagy német robotgyártó cég nemrég egy kutató-fejlesztő központot telepített ide, de más jelentős cégek is jelen vannak szolgáltató- és szervizközpontokkal”. A hazai robotika oktatással kapcsolatos kérdésre Kiss Bálint kifejtette, hogy ebből a szempontból új kihívást jelent, hogy a háztartásokban a személyi számítógépek mellett a robotok is megjelennek. „A robotika egyre növekvő népszerűsége többek között abban áll, hogy a felnövekvő generáció már az anyatejjel (robotépítő játékokkal) szívja magába a tudományhoz szükséges alapvető, készségszintű tudást” – magyarázta a szakértő. Fontos további tényező az is, hogy a robotika több területet (az elektronikát, a mechanikát, a gépi látást és az informatikát) kapcsol össze, így a megszerzett tudás széleskörűen hasznosítható..

A tudás felhasználásának azonban számos célja lehet. A robotika iparának egyik fellegvárában, Japánban társadalmi céloknak rendelik alá a magas szintű technológiát. Ennek oka egyszerű: az ország „hiperöregedőnek” számít. A Global AgeWatch napokban publikált tanulmánya szerint Japánban a legmagasabb a hatvan évesek várható élettartama, emellett a világon egyedüli országként lakosságának majd egyharmada legalább hatvan év feletti. Hogyan próbálja megoldani a problémát az Abe Sinzó vezette kormány? Kiss Bálint kifejtette, hogy a robotika nemcsak a sci-fi filmekben megjelenő robotok miatt számíthat az emberek kitüntetett figyelmére, hanem azért is, mert a közvélekedés szerint ez az a tudományterület, amelynek köszönhetően az ember a saját képére hasonlatos szerkezeteket teremthet. Japánban pedig épp azzal próbálkoznak, hogy egy olyan robotokkal kiegészített világot hozzanak létre, amelyek a lehető legemberibb külsővel felruházva társként segítsék az idősöket – főleg a gondozás és egészségügy területén.

Ez az út Japán esetében nem meglepő, hiszen az ország elutasítja a bevándorlást, a munkaerőt, főleg a fizikailag megterhelő munkákat elvégző robotokkal helyettesítik. Mi sem támasztja alá jobban a folyamatot, mint az, hogy a szigetországban a Riken orvosi intézet Robear (Robotmaci) nevű robotot fejlesztett ki, mely alkalmas arra, hogy fekvőbetegeket emeljen fel az ágyból, a fürdőkádból vagy a kerekesszékből. A fejlesztők szerint a játékszerű külső létrehozása tudatos döntés eredménye. De a távol-keleti országban már van olyan hotel és gyár is, ahol csak robotok dolgoznak.