„Itt a jeges” – az 1950-es években, Magyarországon élők számára igen ismerős volt ez a felkiáltás. Amint elhangzottak a fenti szavak, mindenki tudta: megjött a jegesember, avagy a hagyományos jégszekrényekbe jeget szállító személy. A szakma egészen a villamos árammal működő hűtőszekrény elterjedéséig létezett. A 20. század közepén megjelent technológiai újítás egy akkor meglévő munkakört tett szükségtelenné. Manapság, a 21. századi hűtőszekrény (és sok más termék) gyártásába újabb elem lépett be. A gyárakban egyre több helyen egészíti ki vagy éppen váltja fel az emberi munkaerőt a robottechnológia. Ahogy korábban a jegesember állása szűnt meg, most már maga az ember jelenléte lett néhol szükségtelen. Az egyre több munkaterületet érintő változás félelmet generál: átvehetik-e a robotok az uralmat?
Amennyiben a kérdést a számok és adatok tekintetében vizsgáljuk, akkor a Nemzetközi Robotikai Szövetség ez év szeptember 30-án bemutatott, globális robotiparról végzett kutatását érdemes citálni. Az eredményekből kiderül, hogy 2018-ra az ipari robotok globális értékesítése éves szinten átlagosan 15 százalékkal fog nőni – ráadásul az öt meghatározó piaci szereplőhöz (Kína, USA, Japán, Dél-Korea, Németország) tartozik majd az eladások hetven százaléka. A kutatás további tanulságaira az Universal Robots ügyvezető igazgatója, Enrico Krog Iversen úgy reagált, hogy nem meglepő az az adat, miszerint tavaly majd 30 százalékkal emelkedett az ipari robotok eladása. Hiszen – mint ahogy fogalmaz – ez egy teljesen logikus következménye a jóval szélesebb körű automatizálási megoldásoknak, melyek egyre kiterjedtebb skálán érnek el a gyártóhoz.
„Egy új technológia nemcsak megszüntet, de teremt is munkahelyeket. Arra is érdemes gondolni, hogy a robotokat elő kell állítani, be kell programozni. Tény, egy robot létrehozásához speciális szaktudás kell, de nem feltétlenül fordul negatívba a számsor, ha azt nézzük, hány ember kell egy robot kifejlesztéséhez, a gyártáshoz szükséges beszállító kapacitás és szolgáltatások biztosításához, és hány ember veszti el emiatt a munkahelyét” – világította meg a kérdés másik oldalát Kiss Bálint az MNO-nak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Irányítástechnikai és Informatikai Tanszékének vezetője szerint azért sem szabad a kérdést technikai problémaként kezelni, mert egy-egy adott technológia alkalmazása mögött valójában gazdasági döntések húzódnak. Persze a legjobb az, ha a robotok fejlesztése, gyártása, programozásuk és felhasználásuk ugyanabban az országban történik. De, mint kiemelte, a robotok például a szolgáltatások vagy az orvosi rehabilitáció szektorában új piacokat is teremtenek.