Egyre szélsőségesebbé válik az időjárás

Az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés számos meteorológiai jelenséget felerősített.

A 2014 szélsőséges eseményeinek magyarázata az időjárás szemszögéből című dokumentum elkészítésében mások mellett az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) szakemberei vettek részt. A világ minden részéből harminckét tudóscsoport a 2014-ben tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek közül huszonnyolcat vett górcső alá. Feltártak számos olyan tényezőt, amelyek előidézték a szélsőséges jelenségeket, és megállapították, melyeket váltotta ki emberi tevékenység és melyek írhatók az időjárás változékonyságának számlájára.

Európa esetében feltárták, hogy az atlanti-óceáni Bermudáknál 2014 októberében kialakult Gonzalo hurrikán – 2010 óta a legerősebb a térségben – jelentős szerepet játszott abban, hogy özönvízszerű esőzések és áradások legyenek Európában, olyan távoli vidékeken is, mint például a Balkán félsziget. A dél-franciaországi Cévennes-hegységben pusztító heves esőzéseket 1950-hez képest tavaly háromszor nagyobb valószínűséggel idézte elő a globális felmelegedés. Emberi tevékenység okozhatta a rekordmagas évi átlagos középhőmérsékletet Európában, az Atlanti-óceán északnyugati részén és a Csendes-óceán északkeleti térségében.

Az Egyesült Királyságban 2013–14 telén végigsöprő heves esőzések azonban nem írhatók az ember okozta klímaváltozás számlájára, s nem köthetők hozzá közvetlenül a Brit-szigetek térségben 2013–14 telén pusztító viharok sem.

Észak-Amerikában és a Hawaii szigeteken pusztító trópusi ciklonokat valószínűleg az ember okozta klímaváltozás idézte elő, ám az Észak-Amerikában 2013–14 telén tapasztalt hóviharokat leginkább az időjárás változékonysága eredményezte, csakúgy mint az USA keleti partvidékét és középső részét sújtó nagy hidegeket. A kaliforniai erdőtüzek gyakoriságát is az ember gerjesztette klímaváltozás idézi elő, ám 2014 vonatkozásában nem lehet erről beszélni.

Dél-Amerikából a 2013. decemberi argentínai hőhullám ötször nagyobb valószínűséggel írható a globális felmelegedés számlájára. A Brazília délnyugati részén fellépő vízhiányt nem ez idézte elő, a lakosság számának növekedése következtében fellépő egyre nagyobb mértékű vízfogyasztás azonban növelte a térség sebezhetőségét – olvasható a jelentés megállapításai között.

Két tanulmány is kimutatta, hogy a kelet-afrikai szárazságot a klímaváltozás súlyosbította. A Közel-Kelet térségben egy tanulmány kimutatta, hogy Szíria déli részének szárazsága is a globális felmelegedéssel magyarázható, ugyanakkor egy másik, amely a Közel-Keletet átfogóan vizsgálta, nem talált ilyen összefüggést.

A Kínában és a Dél-Koreában tapasztalt extrém hőségeket is ember gerjesztette klímaváltozás idézte elő, csakúgy mint a Himalájában tomboló szélsőséges hóviharokat, ám az Északkelet-Ázsiát, Kínát és Szingapúrt sújtó szárazság nem magyarázható a globális felmelegedéssel.

Ausztráliában négy független vizsgálat is az ember előidézte klímaváltozás számlájára írta a hőhullámok kialakulását és súlyosságukat, valamint az Új-Zélandon 2014 júliusában pusztító heves esőzéseket.

A jelentés kimutatta, hogy az elmúlt négy év mindegyikében az egyes időjárási jelenségek, mint a szélsőséges hőmérséklet az emberi tevékenység előidézte üvegházhatású gázok nagyobb mértékű légkörbe jutásával hozhatók kapcsolatba, míg másokat kevésbé lehet meggyőzően az emberi tevékenységhez kapcsolni – hangsúlyozta Thomas Karl, a NOAA igazgatója.