Minden hetedik magyar internetezőt legalább egyszer ért kibertámadás idén az év harmadik negyedévében – derült ki a Kaspersky Lab legújabb statisztikáiból. Az informatikai biztonsági megoldásokkal foglalkozó cég budapesti konferenciájának előadói hangsúlyozták, egyre kevésbé fordíthatnak hátat a kibertámadások kérdésének az egyszerű felhasználók. Főként azért, mert a trendek azt mutatják, egyre több bűncselekményre lehet számítani, mivel mind többen a pénzügyi szolgáltatásaikat is mobiltelefonról, az interneten keresztül intézik majd.
Ennek fényében az is látszik, hogy átalakul a kiberbűnözés, és a jövőben már nemcsak a Windows-alapú készülékeket, hanem az androidos, illetve az Apple OS X, iOS-alapú, illetve a Linux operációs rendszerrel üzemelő eszközöket is mind több támadás éri. A konferencia előadói azt is hangsúlyozták, hogy azt sem igazán tudja sok mindenki, hogy egy külső, a számítógépre csatlakoztatható, hordozható háttértáron, azaz egy külső winchesteren vagy épp egy pendrive-on tárolt adatok sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a gép belső adathordozóján lévők.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a kiberbűnözők csoportjai nem a klasszikus bűncselekményeket elkövető bűnbandák piramisrendszerének felépítésére hasonlítanak, működésük sokkal összetettebb, és a különféle képességek szerint „osztják le” a munkát egymás között. Erről beszélt előadásában Gary McEwen. Az Europol kiberbűnüldözői központjának (EC3) elemzője szerint épp az ilyen felépítés miatt nehéz fülön csípni az elkövetői csoportokat, igaz, vannak pozitív tapasztalatok is. Ilyen volt például az épp egy éve történt Onymous elnevezésű akció, amelynek keretében többek között az amerikai FBI nyomozóival közösen 17 országban tizenhét személyt tartóztattak le, négyszáz illegális tevékenységet (drog- és fegyverkereskedelmet) folytató honlapot „tüntettek el” a világhálóról.
– A személyes adatok védelmének talán legfontosabb eleme a titkosítás – mondta lapunknak Stefan Tanase. A Kaspersky Lab vezető elemzője szerint pedig az internetfelhasználóknak kétszer is érdemes meggondolniuk, milyen személyes információkat (adatot, képet vagy videót) töltenek fel magukról az internetre, s ezeket kikkel osztják meg. Ami ugyanis egyszer felkerül a világhálóra, az tulajdonképpen szinte letörölhetetlen, s a bajokat sokszor maguk a felhasználók idézik elő meggondolatlanságukkal.
Gary McEwent egy másik érdekes kérdésről is faggattuk. A párizsi terrortámadások után az amúgy szintén illegalitásban működő, adathalászatban jártas kiberkalózokat tömörítő Anonymous hackercsoport újra hadat üzent az Iszlám Államnak, és mint írták, „totális háborút kezdenek az iszlamisták ellen az interneten”. A téma persze igen „forró”, hiszen furcsa lenne, ha előállna az a helyzet, hogy a hatóságok a most rablóból lett pandúr, azaz az Anonymous együttműködésével próbálnák semlegesíteni az Iszlám Állam kibertevékenységét. Netán lokalizálni a radikálisok online tevékenységét, ami nagyon nehéz.
– Nem lehetséges, hogy együttműködjünk, hiszen az Anonymous is így vagy úgy, de bűnszervezetnek számít. Viszont, azokba az adatokba, információkba, amelyeket feltöltenek a világhálóra, mindenki szabadon bele tud nézni, fel tudja használni, így mi is – mondta az Europol elemzője.
