Inkább az antidepresszáns, mint a gyerekgyilkosság

87 százalékkal növelheti a gyógyszer az autizmus kockázatát a magzatnál.

Az állapotos nők csaknem 10 százaléka szed antidepresszánst a terhessége alatt, míg több tanulmány szerint a nők akár 25 százalékánál is jelentkezhetnek a depresszió tünetei ebben az időszakban. Vagyis a várandós nők csaknem 15 százaléka nem kapja meg a megfelelő kezelést. Ez szakértők egybehangzó véleménye szerint igen nagy probléma, mivel az anya depressziója önmagában is okozhat fejlődési rendellenességeket születendő gyermekénél, sőt a koraszülés és az abortusz kockázata is nagyobb az esetükben – mondta az MNO-nak dr. Erős Erika, a NEFI Országos Gyermek-egészségügyi Igazgatóság pszichiátere. Észben kell tartani, hogy az antidepresszánst szedő anyák magzatánál az autizmus kialakulásának kockázata magasabb, mint a gyógyszert nem szedők gyermekeinél, de ennek esélye elenyésző ahhoz képest, amekkora veszélyt az jelent, ha az anyát kezelés nélkül hagyják.

Az autizmus-spektrumzavar (ASD) idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Van, akinél a betegség annyira enyhe tünetekkel bír, hogy a környezet csak visszahúzódónak véli, míg a másik véglet a szüleivel is képtelen kommunikálni – mondta az MNO-nak korábban dr. Vaszil László gyermekgyógyász szakorvos. A kór 15 hónapos kor környékén jelentkezhet: a gyermek nem mosolyog, magába zárkózik, nem kommunikál, és nem keresi a kapcsolatot a külvilággal. Ilyen kicsi korban az autizmust még nem diagnosztizálják, csak jelzik, hogy a gyerek autisztikus hajlamokkal bír. A diagnosztizálás későbbre – általában óvodás-, iskoláskorra – tehető.

A szakértő szerint félő, hogy kezelés és szigorú ellenőrzés hiányában a kismama orvosi javaslat vagy felügyelet nélkül kezd gyógyszert szedni, esetleg nem kellően ismert gyógynövényektől várja a gyógyulást, vagy ne adj’ Isten alkoholhoz, drogokhoz fordul, esetleg öngyilkosságot és/vagy csecsemőgyilkosságot kezd el fontolgatni.

Mint a pszichiáter elmondta, az elmúlt öt évben több tízezer esetet vizsgáltak az antidepresszánsokkal kapcsolatosan, és nemcsak a depresszió, de ezek a gyógyszerek is okozhatnak szív- és érrendszeri fejlődési rendellenességet, vagy akár koraszülést is. Ennek gyakorisága mindössze ezerből egy-két eset. Azt azonban dr. Erős Erika is kiemeli, hogy mindezek ellenére csak olyan orvos vállalkozzon depressziós várandós anyák kezelésére, akinek biztos tudása és kompetenciája van ezen a területen.

A szakértő véleménye szerint a kollégái egyébként is túl óvatosak, nem mernek gyógyszert felírni, ami érthető, ugyanis ha a terhesség alatt bármilyen szövődmény jelentkezik, az orvost könnyen beperelhetik. A mérleg másik serpenyőjében azonban ott a hippokratészi eskü, a legjobb tudás szerinti gyógyítás kényszere. Erős szerint szomorú, hogy a páciens háta mögül saját bőrüket féltve időnként kihátrálnak a gyógyítók. Sokan választják azt a megoldást, hogy beleegyező nyilatkozatot kérnek a pácienstől, miután ismertették a kockázatokat. Erős úgy látja, a legjobb, ha a páciensre szabva döntenek a gyógyítás módjáról, és nem állítják le a gyógyszeres kezelést pusztán a terhesség tényére hivatkozva.

A pszichiáter szerint az adatokkal is óvatosan kell bánni, mert bár a kanadai tanulmány által említett 87 százalék soknak tűnik, de annak fényében, hogy az autizmus igen ritka kórkép, az összes esetszám még egy komolyabb arányú növekedés után is igen alacsony marad.

Az MNO kérdésére, miszerint mi lehet az oka annak, hogy a KSH adatai szerint 2000 és 2007 között a járóbeteg-ellátásban kezelt ASD-diagnózissal rendelkezők száma 1280 főről 3260-ra nőtt, Erős óva intett attól, hogy ezt a növekvő számot egyértelmű összefüggésbe hozzuk az antidepresszánsok szedésével. A növekedés egyik oka lehet, hogy mivel az autizmus spektrumzavar, a legenyhébb eseteket is lehet ekként diagnosztizálni.