A kutatók hétfőn hozták nyilvánosságra a felfedezést: a borostyánt, amely a virágot megőrizte, a Dominikai Köztársaságban egy hegy oldalában ásták ki. A kihalt növény a Strychnos electri nevet kapta, a görög „elektron”, azaz borostyán szó után.
A megkövesedett növény vizsgálatából kiderült, hogy a virágok egy olyan csoportjába tartozott, amelyek manapság a mérgező sztrichnint és kurárét tartalmazzák. A kutatók úgy vélik, toxikus anyagok is lehettek benne.
A 10 milliméter nagyságú, tölcsér alakú apró virág két példányát fedezték fel sárgásbarna borostyánba kövesedve. A virágok olyan nagyszerű állapotban maradtak fenn, hogy az még a kutatók számára is meglepetés volt.
Lena Struwe botanikus, a Rutgers Egyetem tudósa szerint a borostyándarabok, mint apró időkapszulák őrizték meg az élet egy pillanatát, és így lehetővé vált a tanulmányozása. „A virág hihetetlenül épen maradt fenn, nem sérült, nem nyomódott össze, nem töredezett szét, olyan, mintha most hullott volna bele a ragadós gyantába” – mesélte.
A Nature Plants folyóiratban megjelent publikáció szerint a két virág megkövesedett maradványa ötszáz fosszília – zömmel rovarok maradványai – között volt, amelyeket 1986-ban George Poinar professzor, az Oregoni Egyetem tudósa, híres entomológus és borostyánszakértő gyűjtött.
A professzor több mint harminc éven át foglalkozott a rovarmaradványokkal, ám aztán megragadták a figyelmét a megkövesedett virágok. A maradványok nagyfelbontású fotóját elküldte a terület szaktekintélyének számító Lena Struwéhoz, aki a virágokat mintegy kétszáz ma ismert Strychnos-fajjal hasonlította össze.
A Strychnos electri minden bizonnyal mérgező lehetett, nem volt jó táplálék az állatok számára. A virágok trópusi, nagy páratartalmú erdőségekben nőttek, számos fafaj, cserje, fűféle és futószőlő élőhelyén – mondta Poinar professzor.
A Strychnos electri a virágos növények három legnagyobb evolúciós családfájának egyikéhez, az asteridae csoporthoz tartozik, amely a kréta időszakban, több mint százmillió éve jelent meg a Földön. Ebbe a rendkívül színes, mintegy 90 ezer fajt magában foglaló csoportba tartoznak például a napraforgó, a burgonya, a kávé és a menta családjai is.
