Tényleg létezik a halálos folyó

A folyó átlaghőmérséklete 86 Celsius-fok.

Andrés Ruzo fel is kerekedett a nagynénje vezetésével a folyóhoz, amelytől – mint kiderült – a legközelebbi vulkán is hétszáz kilométerre fekszik. „Azonnal elővettem a hőmérőmet, a folyó átlaghőmérséklete 86 Celsius-fok volt. Nem pont száz, de azért elég meleg. És nagyon tiszta, ami a geotermikus rendszerek esetében nem túl gyakori. A víz íze is jó” – mondta. Ahhoz, hogy tanulmányozhassa a folyót, szüksége volt a sámán áldására. Meg is kapta, egy feltétellel: vehet mintákat a vízből, el is viheti a világ bármelyik laboratóriumába vizsgálatra, de utána vissza kell öntenie azokat a folyóba. „A helyiek mindig is ismerték ezt a helyet, része az életüknek. Innen vesznek vizet a főzéshez, a takarításhoz, ezzel veszik be orvosságaikat” – mondta. A folyó több mint hat kilométer hosszú, jó széles – kétsávos útnak megfelelő – szakaszán tűzforró a víz, a meder mélysége hat méter – részletezte.

Az viszont rejtélyt jelentett, hogy miért forró a víz. A helyiek Shanay-timpishkának hívják a folyót, ami azt jelenti: a nap által felmelegített. Andrés Ruzo szerint ez arra utal, hogy már az indiánokat is érdekelte, hogy mitől meleg a víz. Mivel vulkánok nincsenek a közelben, a magyarázat az lehet, hogy a folyó hidrotermikus rendszer eredménye. Andrés Ruzo több év kutatás és más szakemberek bevonása után úgy véli, hogy a víz az Andok gleccsereiből származhat, majd lejut a föld mélyére, ahonnan a geotermikus tevékenységnek köszönhetően forrón tör a felszínre. Mindehhez egyedülálló földrajzi fekvésre van szükség. Andrés Ruzo szerint a tudósok nem ismernek ennél nagyobb nem vulkanikus geotermikus rendszert. A National Geographic támogatásával végzett kutatásai során munkatársaival vizsgálták a folyóban és a környékén honos élőlényeket, és új fajokat találtak.

A folyó vizének hőmérséklete egyébiránt igen érdekes képet mutat: eleinte hideg, aztán meleg, utána újra hideg, majd meleg, ismét csökken, majd újra emelkedik, végül pedig újra csökkenni kezd, és beleömlik egy másik folyóba. „A sámán és az ott élők számára ez szent hely. Számomra tudósként egyedülálló geotermikus jelenség. Az illegális fakitermelőknek és az állattenyésztőknek viszont csak egy újabb vidék, amelyet kizsákmányolhatnak. A perui kormánynak pedig olyan terület, amely nem áll védelem alatt, fejlesztésre kész” – mondta Andrés Ruzo, hozzátéve, az a célja, hogy még jobban feltérképezhessék a helyet. „Olyan világban élünk, amelyben a sámánok még mindig énekelnek az erdő szellemeinek, amelyben forr a folyók vize, és a legendák életre kelnek”.