Az űrmodul fellövése az első – a tervek szerint 2022 körül elkészülő – kínai űrállomás létrehozásának részét képezi. A központi modul a Tienhö nevet viseli majd, amely a Tejút kínai megfelelője – közölte Vang Dzsongjang, a Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalat szóvivője.
Elmondta, hogy a Tienhö–1 fellövését követően két laboratóriumi egységet küldenek fel az űrbe, hogy csatlakozzanak a központi modulhoz. A tervek szerint a kínai űrállomás építését 2022-ben fejezik be. A szóvivő nem részletezte, hogy a központi egység miből fog állni.
Hozzátette, hogy ha a Nemzetközi Űrállomás (ISS) – amelynek élettartamát meghosszabbították – 2024-ben befejezi a szolgálatot, akkor az egyetlen működő állomás az űrben Kínáé lesz.
A Hszinhua hírügynökség emlékeztetett, hogy 2013-ban három kínai űrhajós tizenöt napot töltött Föld körüli pályán a Sencsou–10 (Isteni Űrhajó) nevű űrjárművön, amely sikeresen csatlakozott a Tienkung–1 (Mennyei Palota) kísérleti űrmodulhoz. A kínai űrkutatási program következő szakaszában még idén fellövik a Tienkung–2 űrlaboratóriumot, amelyhez a Sencsou–11 űrhajó fog csatlakozni. 2017-ben pedig felküldik az űrbe a Tiencsou–1 (Mennyei Űrhajó) hordozórakétát, amely ugyancsak megpróbál majd csatlakozni a Tienkung–2-höz.
A hírügynökség egy másik jelentésében meg nem nevezett forrásra hivatkozva megjegyezte, hogy Kína újra felhasználható rakéták fejlesztésén dolgozik, és már el is készült egy prototípus az említett projekt keretein belül.
Az űrkutatás fejlesztése Kína egyik elsődleges célja, Hszi Csin-ping elnök pedig sürgeti azt, hogy országa űrhatalommá váljon.
Bár Peking hangsúlyozza, hogy űrprogramja békés célú, az amerikai védelmi minisztérium szerint a kínai űrkutatásnak katonai céljai is vannak. A Pentagon szerint Kína bizonyos tevékenységei arra irányulnak, hogy megakadályozzák ellenfeleiket űrbéli eszközök bevetésében egy esetleges konfliktusban.
Peking korábban műhold elleni rakétákat is tesztelt már.
