Kína 46 évvel korábban, 1970. április 24-én juttatta önállóan az űrbe első műholdját (DFH–1), ötödikként a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán után. A viszonylag nehéz, 173 kilogrammos szerkezetet a Hosszú Menetelés rakétával állították pályára; keringése közben A Kelet vörös című hazafias dalt sugározta.
Ma pedig Kínában már dolgoznak az évtized végére tervezett küldetésen, amelyet az idén januárban hagytak jóvá Pekingben – számolt be Hszü Ta-cse újságíróknak.
A szakember véleménye szerint Kína az űrkutatásban eddig elért eredményei ellenére csak akkor mondhatja majd el magáról, hogy megkezdte a világűr – valódi értelemben vett – feltárását, amikor a Mars-missziót is sikeresen teljesítette.
Kína a marsi élet nyomait kívánja kutatni, marsjárójával a bolygó talajrétegeit, légkörét tanulmányozná, és amerikai elődjeihez hasonlóan a víz nyomait is kutatná.
Az Egyesült Államok Viking-projektje során először 1975 augusztusában juttatott a NASA egy űrszondát a Marsra. A Viking–1-et három héten belül követte a Viking–2 ikerszonda; mindkettő egy leszállóegységből és egy keringőegységből állt.
