Horribilis pénzt kell fizetni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál annak, aki fenn akarja tartani védett találmányát, innovációját. Eddig ez nem újdonság. Azonban miután a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) levélben fordult a területet felügyelő igazságügyi tárca vezetőjéhez, Trócsányi László olyan adatokra hivatkozott, amelyeket a szervezet alapvetően vitat.
Az egyesület szerint Magyarországon kiugróan magas a szabadalmak fenntartásának költsége; de annyira toronymagasan vezetjük a listát, hogy még a második helyezett Finnország díjait is majdnem kétszeresen túlszárnyaljuk. Íme:
Erről az MSZTE tájékoztatta Trócsányit is, aki úgy tűnik, még azelőtt válaszolt a megkeresésre, hogy az ábra tartalmában elmélyedt volna. Hiszen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatására támaszkodva azt közölte: a magyarországi költségek, vagyis a 10 év alatt összeadódó összesen közel 1 millió forintnyi euró megfelel az EU átlagának. A fenti számsorból azonban jól látható, hogy 3000 euró fölötti adatunk durván triplája a közösségi középértéknek.
Számunkra újabb rossz hír, hogy a startidőszakban, tehát a bejelentést követő néhány évben a szabadalmi védés sok országban ingyenes, ez idő alatt pedig a bejelentő már képet kaphat innovációja életképességéről. Ausztriában például az ingyenes időszak nem egy, nem kettő, hanem öt évig tart.
De elriasztják-e a magyar „agyat” az itthoni szabadalom-bejelentéstől a magas költségek? Válasz a statisztikában: 50 éves mélyponton toporog a mutató, 2015-ben mindössze 633 nemzeti innováció született. Holott a bejelentések 10 millió főre vetített, éves világátlaga – Afrikát is beleértve – 3600, Koreában pedig 43 ezer, de még a (szabadalmi) jogállamnak alig tekintett Kínában is 8500. Úgyhogy hazánknak nem ártana vihartempóban ösztönöznie az innovációvédelmet.
Trócsányi miniszter egyébként a szellemitulajdon-védőknek írt, az MNO birtokába került válaszlevelében aláhúzza: 2015 augusztusában egymilliárdos pályázati kalapot nyitottak azok számára, akiknek az innovációvédelem túl nagy teher. Ettől várja a tárca, hogy felpörög a honi szellemi tulajdonvédelem. A természetes személyek, amíg nem értékesítik találmányukat egy cégnek, addig díjkedvezményt kapnak. Arra is rámutat a miniszter, hogy a szabadalomengedélyezési eljárás több évig tartó folyamat, de hazánkban így is gyorsabb a nemzetközi átlagnál, és folyamatosan rövidül az átfutási idő.
A gyorsítás rá is fér a magyar szellemi tulajdonvédelemre, hiszen a szabadalom.blog.hu szakblog olyan esetekről is beszámol, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 15-20 évébe telt, míg elbírált egy bejelentést. Más esetben pedig a Fővárosi Törvényszék marasztalta el a hivatalt lassúsága miatt.
