Bár még további kutatásokra lesz szükség, annyi bizonyosnak tűnik, hogy a mikroglia-idegsejt kapcsolatok és a két sejttípus közötti interakció, valamint a mikrogliák szabályozási tevékenysége általános jelenség az agyban. Ez pedig több betegség kezelésében hozhat áttörést: ilyen az Alzheimer- és a Parkinson-kór, az epilepszia, a migrén, a stroke, az akut agyi trauma, a depresszió és bizonyos típusú kognitív funkcióromlással járó nem degeneratív kórképek. „A következő időszakban azokat a molekuláris mechanizmusokat szeretnénk megérteni, melyek során a mikroglia sejtek szabályozzák az agyi idegsejtek aktivitását, és célunk megtudni, hogy a gyulladásos faktorok jelenléte miként befolyásolja a mikroglia-idegsejt interakciókat” – fűzte hozzá Dénes Ádám.
Magyarországon az idegrendszeri betegségek gyakorisága hasonló a fejlettebb országokban megfigyelhetőhöz. Nagy különbség viszont, hogy ezek a zavarok hazánkban fiatalabb korban kezdődnek, mint sok nyugati társadalomban. Épp ezért nagyon fontos lenne a betegségek megértése – vélekedett Dénes Ádám. Hozzátette: komoly probléma, hogy az „elbutulással” járó kórképek, a stroke és a neurodegeneratív betegségek kezelésére kevés működőképes módszer van. Így itt lehet kiemelt szerepe a gyulladásos faktorok szelektív gátlásának. Ugyanez igaz a depresszióra, a mentális zavarokra is.
Az idegrendszeri betegségek mechanizmusait és lehetséges terápiáját hosszú évtizedek óta vizsgálják, és rendkívül sok kudarc érte ezt a tudományterületet. Ennek oka, hogy ezek a rendszerek nagyon bonyolultak, rendkívül sok tényező játszik szerepet abban, hogy az idegrendszerben patológiás folyamatok induljanak el – magyarázta a szakember. Úgy véli, Magyarországon is vissza kellene adni a terápiára fordított összegek egy kis részét azoknak a tudományterületeknek, melyek a betegségek mechanizmusainak megértését tűzték ki célul. Ezért is van nagy jelentősége az olyan kezdeményezéseknek, mint a Nemzeti agykutatási program.
