A játékosokat és a tőzsdét is megőrjíti a Pokémon Go

Hamarosan Magyarországon is virtuális szörnyekkel és valódi holdkórosokkal népesíti be az utcákat a Nintendo.

Ha van nálunk egy műholdas helymeghatározásra képes telefon, a mobilon futó szoftver számára mi csak egy pont vagyunk a virtuális térben, amit ebben az esetben térképnek hívnak. A Nintendo gondolt egyet, és a digitális térképet benépesítette szeretni való szörnyecskékkel, pokémonokkal. Épített köré egy játékprogramot, és innentől kezdve a játékosok a való világban üldözhetik a képzeletbeli szörnyeket. Útjukat pedig máris valódi hullák és rablók szegélyezik.

Ha ez így most elsőre elég lázálomszerűnek tűnik, ne ijedjen meg, nem önnél mentek el otthonról. Ám a hiba, úgymond, a készülékében van.

Elmondjuk, miként.

Egy letölthető, okostelefonos alkalmazásról van szó, amely az előző héten jött ki hivatalosan az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon. A játék azonnal olyan népszerű lett, hogy a fejlesztő cégnek késleltetnie kellett az egyes külföldi országokban való bevezetést, mivel a nemzetközi játékot futtató szerverek a túlterhelés miatt nem tudták kiszolgálni a felhasználókat.

De mitől ennyire népszerű ez a játék?

A Pokémon Go egy ún. kiterjesztett valóságra (augmented reality) épülő termék: a játékosoknak szó szerint ki kell menniük az utcára, ha megpróbálják összeszedni a különféle lényeket, illetve szeretnének harcra kelni egymással. Fizikai valójukban, de természetesen a telefonjukon.

Hogyan képzeljük ezt el? Úgy, hogy a kiterjesztett valóság a telefon kamerája segítségével megjelenített valóságos képre vetíti a játék nem valóságos figuráit. Kábé így:

Persze a játékban az a lényeg, hogy ezeket az ugráló rajzfilmfigurákat felleljük, amelyeket a legkülönbözőbb helyszínekre varázsol oda a program. Tehát a valóságban járunk-kelünk, a telefon által meghatározott GPS-koordinátánk alapján pedig a program tudja, hogy merre járunk, és hogy mi a pozíciónk az általa a térképre helyezett – tehát a valóságban nem létező – figurákhoz képest.

Az okostelefon rávetíti a környék térképére a felhasználó pozícióját, majd megmutatja, merre érdemes indulni a szeretnivaló kis zsebszörnyekért, míg az ismertebb pontoknál, például emlékhelyeknél, templomoknál ajándékokat is szerezhetünk. (A telefonon nyilvántartott virtuális ajándékokat, természetesen.)

A siker nemcsak a felhasználó számára látványos: a korábban a Google leányvállalataként működő Alphabetből tavaly augusztusban kiváló Nianticnek ez volt az első dobása. Ám ez annyira ígéretesnek tűnt, hogy a japán Nintendo elektronikai megavállalat azonnal be is fektetett a játékba. A cég tudta, mit csinál: mára húszéves a rajzfilmcsatornákon szárba szökkent Pokémon-franchise, a fiatal rajongók mellett pedig felnőtt egy olyan generáció is, amelyik gyerekkorában odavolt és felnőttként is rajong a zsebszörnyekért.

Meglepő, de a Nintendónak, amely régóta a videojáték-ipar egyik óriása, ez az első terméke, amely kifejezetten mobilra lett tervezve. Ám a cég nem hibázott: piacra kerülése után, pár nap alatt, a játék népszerűsége a Quartz szerint eddig huszonöt százalékot dobott a Nintendo részvényein, amely múlt hét szerda (július 6.) óta 17,1 milliárd dolláros (!) növekedést jelent a cég értékében.

A világméretű őrület miatt a Nintendo részvényei elég durván kilőttek. Így:

Pedig a Nintendo csak közvetve felel a játékért a Nianticbe való befektetése révén, és a Pokémon-franchise-t birtokló Pokémon cégnek is csupán 33 százalékát birtokolja.

Ez persze akár jól is jöhet majd, ha a felelősséget kezdik el boncolgatni. A kiterjesztett valóságra épülő játék ugyanis nem veszélytelen, de legalábbis lesz olyan, akinek úgy fog agyára menni a játék, hogy sosem játszott vele.

A Pokémon Go például kijelöl küzdőtereket is, amelyeket gymnek nevez. Itt megint keveredik a valóság és annak „kiterjesztett” változata. A játékosnak fizikai valójában el kell bandukolnia ezekre a helyekre, hogy elfoglalhassa a küzdőteret. A küzdőtér pedig azért küzdőtér, mert ellenfél is van: egy másik játékos személyében, aki szintén a területre vágyik. Természetesen nem kocsmai verekedésként kell elképzelni a küzdelmet. Az már a telefon képernyőjén zajlik, a játék szabályai szerint. A földhivatalnál sem jegyzik be a területfoglalást: csak a játék központi szervere tartja nyilván az eredményt, és jelzi a telefonkijelzőn megjelenített térképen.

A helyzet megint akkor kezd érdekes lenni, amikor a játék által használt műholdas térkép pontatlannak bizonyul. Hiszen ezeket a küzdőtereket a játék üzemeltetői közterületekre pozicionálják. De ha az adatok elavultak, akkor abból baj lehet. Boon Sheridan háza helyén például több évtizeddel korábban templom volt. Ma már Boon Sheridan van teljes valójában, szunyókálva vagy tévét nézve, merthogy az otthonáról van szó. Ez a Pokémon Gót nem zavarta meg abban, hogy „küzdőtérnek” jelölje ki a házat. Sheridan egyik reggel arra ébredt, idézte Twitter posztjait a brit Independent, hogy újabb és újabb holdkórosok lődörögnek telefonjukkal háza előtt. Ám mások nem feltétlenül fogadják majd Sheridanhoz hasonlóan nyugodtan és némi humorral, hogy a Nintendo játéka váratlanul emberek tucatjait csődíti otthonukhoz. Nem is beszélve azokról, akiknek fogalmuk sem lesz, miről van szó: ők könnyen feltételezhetik, hogy a mozgolódás mögött gyanús üzelmek, például drogügyletek állhatnak. És az sem biztos, hogy a riasztott rendőrök nem erre a következtetésre fognak jutni, amikor a játékosok közlik velük: azért vannak itt, hogy egy Charmanderrel megvívjanak a terület tulajdonjogáért.

A helyzet még rosszabbul érhet véget, ha a telefonjába mélyedt illető magánterületre téved, mondjuk az Egyesült Államokban. Itt, egyes államokban, a tulajdonos akár agyon is lőheti a betolakodót, a rendőrség pedig nem sokat fog kérdezősködni.

Ráadásul az Independent szerint jelenleg nincs arra lehetőség, hogy valaki eltávolíttassa a hibásan játéktérnek jelölt házát a játékból. De arra sincs, hogy valaki szánt szándékkal annak jelölje saját tulajdonát. Hogy miért tenne ilyet bárki is? Nos, képzeljünk el mondjuk egy fagylaltárust, aki küzdőtérnek jelölheti üzletét. Méltán remélheti, hogy a virtuális térben párbajozók az izzasztó küzdelmet követően majd elnyalnak egy valódi fagyit is.

Persze nem csak a fagylaltárusok érdeklődését keltheti fel a program. Sőt, a rosszfiúk már léptek is: az amerikai Missouri államban fegyveres rablók az alkalmazás térképe segítségével igyekeztek potenciális áldozataikat egy elhagyatottabb helyre csábítani (a játékosok ugyanis jeleket hagyhatnak a telefonos térképen egyes pontokon, hogy aztán odacsábítsák a többi felhasználót). Ők is harcolni kívántak az érkezőkkel, csak épp nem a virtuális világban. A hatóság ezért arra is kért mindenkit: rendkívül óvatosan járjanak el, amikor jelzik valakinek a jövőbeli lehetséges tartózkodási helyüket. A négy feltételezett elkövető biztosra ment: hasonló rablásokat követhetett el korábban St Louisban és St Charlesban is a The Guardian cikke szerint.

Aztán ott vannak a kevésbé szenzációs, de előre látható esetek: bár a Pokémon Go is figyelmeztette a játékosokat, hogy legyenek nagyon óvatosak, a The Guardian szerint volt, aki azért került kórházba, mert a telefonja által a valóságra vetített, de képzeletbeli lények űzése közben belezuhant egy nagyon is valóságos árokba.

A legbizarrabb eset eddig mégis csak az volt, amikor valaki pokemon helyett egy hullát talált. Nagyon is valóságosat. Ez az amerikai Wyoming államban történt, amikor a 19 éves Shayla Wiggins játék közben egy elhagyatott folyónál kóborolt, ahol egyszer csak belebotlott egy holttestbe. A nyomozók szerint feltehetőleg nem gyilkosság áldozatáról van szó, az illető korábban a vízbe fulladhatott. Mindez ugyanakkor nem tántoríthatja el Wigginst, aki a CNN-nek elmondta: tovább kutatja majd Wyominget a Pokémon Go segítségével.

A játékkal egyébként más gondok is vannak: egyrészt nagyon gyorsan meríti az okostelefont, másfelől valódi pénzért lehet benne játékvalutát, pokécoint szerezni. A játék ugyanis ingyenes, de különféle, a játékmenetet megkönnyítő vagy kiegészítő extrákat lehet az alkalmazásban vásárolni, így a szülők nemsokára kezdhetnek aggódni, hogy vajon gyermekük nem éppen egy elhagyatott erdőben kóborol-e telefonjára meredve, miközben serényen szedi le a pénzt arról a bankkártyáról, amelyről a villanyszámlát szokta egyébként a család kifizetni.

Persze nemcsak veszélyes, hanem jópofa helyzetek, új élmények is születhetnek az őrületből. A rajongók a közösségi élményt hozzák fel pozitívumként: miután évekig hallgathatták a fiatalok, hogy ki se bújnak a szobájukból, mert egész nap a gép előtt ülnek, ezúttal épp hogy erre, illetve mozgásra, környezetük felderítésére buzdítja őket a Pokémon Go. Amennyiben pedig nem a telefonra tapadva lépnek a villamos elé, vagy a pénzüket elszórva sétálnak egy elhagyatottabb helyen emberrablók karjaiba, ki tudja, lehet, hogy valami jó dolog is születhet, ha sok ember kezd el jó sokat mászkálni a városban, amiről eddig semmit sem tudtak.

Mindenesetre a magyarok is készülhetnek: a Verge szerint napokon belül hivatalosan is elérhető lesz a Pokémon Go Európában és Ázsiában, és Magyarország sem maradhat ki az egészből.

Sokan már persze már így is letöltötték maguknak Magyarországon az alkalmazást nem a hivatalos forrásból, így tesztelhette azt már hazai lap munkatársa is. Budapesten pedig nekünk is akadt olyan ismerősünk, aki a Corvin mozinál talált egy Pidgey nevű Pokémont, illetve az Üllői úti Örökimádás templomnál egy Pokémon-tojást, ami akkor fog kikelni (remélhetően szigorúan a telefonján), ha sétált vele összesen öt kilométert.

Ehhez mi sok sikert kívánunk, megjegyezvén, hogy ezek szerint a várakozás feszültsége már nálunk is szinte tapintható a levegőben. Ha pedig ön egy reggel arra ébredne, hogy háza környékén hirtelen megnő a telefonjukba mélyedő, elvarázsolt alakok száma, akkor kezdhet gyanakodni, hogy a Pokémon Go térképe valamit nagyon elbaltázott Magyarországon is.