Ön is vehet a világ legrejtélyesebb szövegéből

Lemásolják az ismeretlen szerző által ismeretlen nyelven, ismeretlen témáról írt Voynich-kéziratot.

Maga a kézirat a valóságban meglepően kicsit, alig nagyobb, mint egy kis alakú könyv (23x16 centiméter), körülbelül kétszáz lapot tartalmaz, melyek közül számos kihajtható nagyobb „poszterré”. A Siloe Kiadó szakemberei áprilisban kezdik majd a munkát az eredeti aprólékos fényképezésével. Ezután másfél évig tart majd, míg az első másolatok elkészülnek. A munka technikai részletei szigorú üzleti titkot képeznek, hiszen nem egyszerű úgy nyomtatni, hogy az tökéletesen kézírásnak hasson.

A másolatokat papírra nyomtatják, de a cég által kifejlesztett, ugyancsak titkos pépből készült papírra. Az eredeti Voynich-kézirat pergamenre van írva, de a 21. században már kissé problémás lehet, ha egy kiadó nagyobb mennyiségű, meg nem született kis báránytól származó bőrt próbálna szerezni. A különleges papír tapintása mindenesetre meg fog egyezni a finom pergamen érzetével. Az elkészült lapokat aztán kezelik, hogy réginek hassanak. Tehát pontosan azt csinálják, mint a hamisítók a filmeken, csak ez a fajta hamisítás legális.

A kézirat Wilfrid Voynichról, egy lengyel könyvkereskedőről kapta a nevét, aki világhírűvé tette a dokumentumot. Ő a 20. század első éveiben vásárolta sok más könyvvel együtt egy jezsuitákhoz köthető gyűjteményből. A kézirat tulajdonosait sokan próbálták visszakövetni az időben, de a nyomok jóval a valószínű készítés időpontja – a 15. század első évtizedei – előtt ködbe vesznek. Korábban sokan úgy gondolták, hogy a szerző nem más, mint a 13. századi angol természetfilozófus, Roger Bacon. Csakhogy a pergamen radiokarbonos kormeghatározása egyértelműen arra utalt, hogy 1404 és 1438 között készülhetett, méghozzá Észak-Itáliában.

A rengeteg önjelölt Voynich-kutató gyakorlatilag az összes szóba jöhető szerzővel összehozta már a kéziratot Leonardo da Vincitől a templomosokon és persze a szabadkőműveseken át az idegenekig. Bár az elméletek nagy része első látásra is szánnivaló, továbbra sincs válasz szinte semelyik Voynich-kézirattal kapcsolatos kérdésre: milyen nyelven írták, ki írta, és mit jelent a szöveg. A lapokon a cirkalmas betűk mellett számos természetábrázolás is van, rengeteg nem e világinak tűnő növény, meztelen nők, égboltábrázolások. De bármiféle nyom, amely a dekódolásban segíthet, az semmi.

Éppen ezért gondolják a szkeptikus nyelvészek és kriptológusok, hogy valójában nincs is mit megfejteni a kéziraton. Mert valójában nem is értelmes szövegről és nem valódi írásról, hanem random módon egymás után írt, értelmetlen ábrákról van szó.

Valaki vagy valakik évszázadokkal ezelőtt megalkották a tökéletesen megfejthetetlen rejtélyt, ma úgy mondanánk, ők voltak a valaha élt legnagyobb mestertrollok.