Az önemésztés nem is olyan ijesztő szó

Intézetek sora vizsgálja, hogy az autofágia megismerése milyen hatással lehet akár a rák megelőzésére.

„Engem azért kezdett érdekelni az autofágia, mert a sejtek öregedését éppen azoknak az anyagoknak a felhalmozódása okozza, amelyek eltávolítása az autofágia feladata lenne. Amint a károsodott sejtrészek lebontása lelassul, a káros hatású sejtösszetevők már nem bontódnak le. Így a működés kórossá válik, ami sejtpusztulást is okozhat – mondja a genetikus. – Ha a sejtek tömegesen halnak el ilyen okok miatt, akkor időskori betegségek, például a rák különböző típusai, neurodegeneratív elváltozások (ezek közül a leggyakoribbak az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kór) vagy akár II-es típusú cukorbetegség alakulhatnak ki. Azt korábban is tudtuk, hogy ezeket a betegségeket a sejtben felhalmozódó molekuláris károsodások okozzák. De mára az is világossá vált, hogy a legtöbb ilyen betegség hátterében az autofágia nem megfelelő működése érhető tetten.

Az, hogy többféle betegséget okozhat egyetlen mechanizmus hibája, új helyzetet teremtett a gyógyszerkutatásban is. Eddig általában úgy fejlesztettek új gyógyszereket, hogy vettek egy jól meghatározható kórképet, és ahhoz kerestek ellenszert. Időskorban azonban sokféle sejtpusztulás okozta betegség jelentkezhet akár egy időben is a betegekben. Tehát ha meggyógyítanánk az egyiket, érvel Vellai Tibor, azzal csak azt érnénk el, hogy a beteg egy másik öregkori betegségben fog szenvedni. Életminősége ezért nem javulna jelentősen, és ugyanúgy meg is halhatna. A mai kutatási trend ezért az, hogy nem egyedi betegségeket kezelünk, hanem az egészséges öregkor időtartamát próbáljuk meghosszabbítani az elváltozások megakadályozásával, kialakulásuk késleltetésével.

Ebben a stratégiában pedig az autofágia tűnik a kulcsszereplőnek. Ha gyógyszermolekulák segítségével tudnánk aktiválni az önemésztést, azzal elméletileg számos időskori betegség kialakulását tudnánk megakadályozni vagy késleltetni. Ezen elv mentén kezdett néhány éve autofágiaserkentő gyógyszerhatóanyagokat keresni a Velgene Biotechnológiai Kft.

– Találtunk is több olyan ígéretes kismolekulát, amelyek nemcsak serkentették az autofágiát a sejttenyészetekben és kísérleti állatokban, de az időskori betegségek állati megfelelőit is gyógyítják – magyarázza Vellai Tibor. – Olyan muslincákat, egereket hoztunk létre, amelyek génmódosítás következtében különféle kórképek, például a Parkinson- vagy Huntington-kór kialakulásához vezető káros fehérjéket termelnek. Ezek az állatok a beteg emberekhez hasonló tüneteket mutatnak, például nem tudnak megfelelően mozogni. A mi autofágiaserkentő molekuláink azonban igen jó hatékonysággal gyógyítják őket. Ez azt jelenti, hogy később alakultak ki náluk a tünetek, élettartamuk pedig jelentősen, akár húsz-ötven százalékkal is növekszik.

Annak is van jelentősége, hogy a Velgene-kutatók kifejezetten kismolekulákat kerestek. Ezek némelyike ugyanis átjut az úgynevezett vér-agy gáton, azon a természetes szűrőn, amely a nagyméretű és sok esetben mérgező molekulák agyba jutását hivatott megakadályozni. Azáltal, hogy e kismolekulák eljuthatnak az agyba, még hatékonyabban tudnak fellépni az idegi leépülést okozó (neurodegeneratív) betegségekkel, például az Alzheimer-kórral szemben. Az efféle betegségek olyan gyakoriak, hogy Obama amerikai elnök szerint az amerikai gazdaság fejlődésének legnagyobb gátját az elkövetkező évtizedekben a neurodegeneratív betegségek kezelésére fordított sok milliárd dollár fogja jelenteni. Az Egyesült Államokban a 65 év felettiek közel harmada Alzheimer-kórban szenved, és ez a betegség ma még gyógyíthatatlan.

A Velgene már szabadalmaztatott néhány molekulát, de a gyógyszerré válás következő lépcsőfokához, a klinikai kísérletek megkezdéséhez tőkebevonásra van szüksége. – Egy ilyen kis magyar vállalkozás önerőből természetesen nem képes finanszírozni a klinikai teszteket. Két lehetőség áll előttünk: vagy megveszi a céget egy nagy gyógyszeripari vállalat, vagy befektetőt vonunk be – vélekedik Vellai Tibor. – A klinikai tesztek első fázisát magunk szeretnénk lebonyolítani, de utána csak a legnagyobb cégek képesek a vizsgálatok milliárd dolláros költségét fedezni. Ha minden szerencsésen és optimálisan alakulna, már öt-tíz év múlva kereskedelmi forgalomba hozható gyógyszer készülhetne a hatóanyagok egyikéből.