Bár az elektromos autók piaca még mindig relatíve kicsi, a Tesla nemrég komoly bejelentést tett: a jelenlegi 80 ezres éves autógyártásukat két éven belül félmillióra tornásznák fel, amihez egy brutális méretű óriásgyárat húznak fel. Nem titkoltan Kína az egyik célpontjuk, ahol a becslések szerint 2020-ra ötmillió elektromos autó fog furikázni – lítium-alapú akkumulátorokkal hajtva.
Ez pedig igencsak megdobhatja a nevezett könnyűfém árát.
Csodás zöld-elektromos fordulat?
A lítium ugyan a zöldenergia egyik sarokköve, kitermelése viszont borzasztóan megterheli az ökológiai rendszert; sok talajvizet párologtatnak el közben, ami kiszáradással fenyeget, főleg a sivatagos dél-amerikai kitermelőhelyeken – hívta fel rá a figyelmet korábban a Magyar Természetvédők Szövetsége. A bányák környezetszennyező klorid vegyületeket képeznek, és abból vonják ki a lítium-karbonátot, ami brutálisan károsítja a környezetet. Ráadásul, míg ezt értelemszerűen azok az országok szenvedik el, ahol a bányászat folyik, az óriási profitból nem mindig részesülnek.
A növekedés már most is brutális, bár ezt elméletileg nyersanyaghiány nem indokolja – mondják a londoni központú Benchmark Mineral Intelligence nevű tanácsadó-vállalat elemzői, akik a BMI lítium árindexet is kiadják a fém két kereskedelmi forgalomban kapható formája, a lítium-karbonát és a lítium-hidroxid kapcsán.
Előrejelzéseik szerint a növekedés 2018-ig folytatódik, majd visszazuhan, ahogy az újabb készletek piacra kerülnek.
Az elektromos autók ára még a tervezett felfutás ellenére is viszonylag kevés embert érint – de milyen hatással lesz ez például a szintén lítium-alapú akkumulátorokat használó mobiltelefonok és laptopok árára?
Brutális a lítium-karbonát áremelkedése, különösen a 99,5 százalékos tisztaságúé, amely az akkumulátorok alapját adja. Az elmúlt évben konkrétan megtriplázódott – mondta el Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezetője.
A lítium árára valóban erősen kihathat az elektromosautó-gyártás felfutása, vagyis hogy ez hogyan viszonyul például a bányászati kapacitásokhoz, illetve a bányák fölött diszponáló oligopóliumok döntéséhez. Ugyanis egyáltalán nem a lítiumhiány miatt megy fel a fém ára.
Nem csupán arról van szó, hogy a lítiumtermelők nem használják ki teljesen a kapacitásaikat, hanem inkább élvezik az áremelkedést.
Négy óriásvállalat határoz meg mindent, az árakat és a termelési mennyiséget is: az amerikai FMC, az Ausztráliában és Dél-Amerikában aktív kínai–amerikai Orocobre, a chilei SQM és az Albemarle vegyipari konszern. A lítiumtermelő vállalatok és a nagy vevőik jellemzően középtávú szerződésekben szabályozzák az árat.
Meglepő, de igaz, hogy a lítium, ami talán a jövő olaját fogja jelenteni, egyelőre nem tőzsdei termék, azaz nem a szabadpiacon dől el az árképzése. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tisztasági foktól és a lítium vegyülettől függően egész más árak érvényesek például a kínai import lítium-karbonát ára körülbelül 7500 dollár/tonna, míg a minőségi elemgyártáshoz szükséges tisztaságú lítium 20 000 dollárba kerül tonnánként.
A lítiumtermelő vállalatok részvényárfolyama nem közvetlenül tükrözi azt, hogy milyen szép profitra tesznek szert a bányák a lítium áremelkedése miatt, mivelhogy a szóban forgó cégek tőzsdei árfolyamai csak mintegy 50 százalékkal mentek fel az idén, ami szerénynek mondható a lítium árnövekedéséhez képest. Magánszemélyek a lítium-ETF nevű tőzsdei értékpapíron keresztül fektethetnek a lítium-sztoriba, de ez sem a lítium fém árával van összefüggésben, hanem a főbb lítiumtermelő konszernek (azaz az említett cégek) és a nagy lítiumfelhasználók (például Tesla, Samsung, BYD) részvényárfolyamaival.
A lítiumpiacra amúgy is jellemző, hogy még a kutatók is nehezen juthatnak adatokhoz. Becslések szerint egy tonna lítium-karbonát előállítása üzemtől függően 3000-4000 dollár lehet, azaz bőven van nyereségtartalma az üzletnek.
Lítiumból óriási tartalékok vannak még a föld alatt, főként a Chile–Argentína–Bolívia háromszögben, leginkább utóbbi ország magasföldi sós tavaiban. De a már meglévő bányák kapacitását is lehet még bővíteni, arról nem beszélve, hogy ha elég autó fut majd, akkor el lehet majd kezdeni újrahasznosítani a használt akkumulátoraikat.
Szóval lítium mindenképpen lesz elég, az ár a kérdés, hogy az egyre magasabb összeg nem drágítja-e meg túlságosan az elektromos autókat.
A trend egyértelmű: a világ az elektromos autózásra szeretne áttérni, és ehhez lítium-akkumulátorok kellenek. Érdekes módon minél több lítium-akkumulátort fognak gyártani annál alacsonyabb lesz egy kilowattóra önköltsége. Azaz hiába emelkedik vadul a lítium ára, az akkumulátor ára éppenséggel csökken. Ennek az az oka, hogy az akkumulátor árában a lítium alapanyag költsége csekély hányadot képvisel, mindössze pár százalékot. A General Motors már az idén piacra dobja a teljesen elektromos autóját, aminek az akkumulátor-önköltsége körülbelül 140 dollár kilowattóránként. A nagy cél a 100 dollár/kilowattórás akkumulátor előállítása, ugyanis ekkortól lesz versenyképes az elektromos autó a hagyományos robbanómotorossal.
Ez azt jelenti, hogy pár év múlva már állami támogatás nélkül is megéri majd elektromos autót venni, és ennek a lítium áremelkedése nem szabhat gátat. Sőt, a Conclude szerint a lítium áremelkedése 2017 környékén akár már tetőzhet is.
