A Nottinghami Egyetem bejelentése szerint Mansfield szerdán halt meg.
„Keveseknek adatik meg, hogy pályafutásukra visszatekintve azt mondhatják, megváltoztatták a világot. Az MRI kifejlesztésével Sir Peter Mansfield jobbá tette a világunkat” – méltatta a tudóst David Greenaway, a Nottinghami Egyetem alkancellárja.
Sir Peter Mansfield a londoni Queen Mary Egyetem fizika szakán diplomázott. Szakdolgozata olyan jól sikerült, hogy témavezető professzora felvette a mágneses (mag)rezonanciát (NMR) kutató csoportjába. 1962-ben megszerezte a PhD-fokozatot, és ösztöndíjat kapott az Illinois-i Egyetemre. 1964-től a Nottinghami Egyetemen tanított és kutatott, és múlhatatlan érdemeket szerzett a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) kidolgozásában.
A mágneses magrezonancia jelenségét 1938-ban írták le. 1970-ben az amerikai Raymond Damadian kimutatta, hogy MRI segítségével a rákos szövetek elkülöníthetők az egészségesektől. Mansfield és amerikai kutatótársa, Paul C. Lauterbur továbbfejlesztette a technikát: Lauterbur fedezte fel, hogy kétdimenziós kép nyerhető a mágneses mezőben előidézett ingadozásokkal, Mansfield pedig azt mutatta ki, hogy az emberi test által a mágneses mező hatására kibocsátott jelzések matematikailag elemezhetők, ezzel lehetővé tette a hasznos képalkotó technika kifejlesztését.
Az MRI-eljárás lehetővé teszi a műtét nélküli pontos képalkotást az ember belső szerveiről, fontos szerepe van a diagnózis felállításában, a gyógyításban és a gyógyulás utáni kontrollvizsgálatokban.
Mansfield és Lauterbur 2003-ban kapta meg az orvosi Nobel-díjat a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia (MRI) terén tett felfedezéseiért, mert tevékenységükkel áttörést értek el a betegek kezelése és az orvosi kutatás terén.
Magyarországon az első MRI-készülék 1986-ban került a Semmelweis Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinikájára.
Mansfieldet 1993-ban ütötte lovaggá II. Erzsébet angol uralkodó.
