Ezek után jött Dolly, és ez olyan döbbenetet okozott a szakmában, amelyet alig lehet elképzelni. Kész csodának tartották. Dolly története azóta olyan hatással van a klónozás és az őssejtek kutatására, amelyhez hasonlót alig lehet találni a tudománytörténetben. A LiveScience-nek nyilatkozó kutatók mindegyike arról számolt be, hogy Dolly története (pontosabban a létrehozatalára tett erőfeszítések) nemcsak a később már szinte rutineljárásnak számító klónozást segítették, de az orvosi célú géntechnológia és az őssejtkutatás sem képzelhető el nélküle.
De a történet mégsem tökéletes sikertörténet. Dolly ugyanis hatévesen elpusztult, miközben a birkák átlagos élettartama ennek a duplája. Az állat vírusok által terjesztett tüdőrákban halt meg, de halála előtt ízületi gyulladásban szenvedett, járni is alig tudott. Ez sokakat aggodalommal töltött el, hiszen nem volt kizárható, hogy a túl korai betegségek összefüggésben álltak a klónozással. De vannak ennek ellentmondó kutatási eredmények is. Tavaly megvizsgálták Dolly négy „klóntestvérét”, tehát négy olyan birkát, amelyeket ugyanazokból a sejtekből alkottak, mint Dollyt – tehát genomjuk tökéletesen megegyezett vele. Ők kilencévesek voltak a vizsgálatok idején, ami emberi léptékben hetvenéves kornak számít. És mind teljesen egészségesek voltak. Még az olyan öregkori betegségek – mint például a diabétesz vagy a magas vérnyomás – sem kínozta őket, ami ilyen korú juhoknál megszokott. Dolly utódai is egészségesek voltak, így ma a legtöbb kutató szerint Dolly betegségei nem létrejötte körülményeinek tulajdoníthatók.
Mára az állatok laboratóriumi klónozása kis túlzással rutineljárássá vált, a sajtó alig tartja érdemesnek megemlíteni, ha egy-egy újabb faj egyedét állítják elő egy másik testi sejtjeiből. Klónoztak már egeret, patkányt, disznót, de lovat, marhát is. Míg Dolly idejében a klónozás nagyon kis hatékonysággal működött, manapság a sikeres kísérletek aránya hetven-nyolcvan százalék is lehet. Egy dél-koreai kutatóintézet nemrégiben azzal büszkélkedett, hogy egy nap ötszáz klónozott embriót képesek előállítani. 2009-ben Spanyolországban klónozták a kilenc évvel korábban kihaltnak nyilvánított pireneusi kőszáli kecskét. Bár a kis gida néhány napos korában elpusztult fejlődési rendellenességei következtében, a kísérlet megmutatta, hogy a jövőben a klónozást akár rég kihalt fajok feltámasztására is lehet használni.
