Nem igaz, hogy dühöngő őrültek lennének

A skizofrén betegek élettartama átlagosan 15-25 évvel rövidebb, mint a kortársaiké.

Lázár Fruzsina
2017. 02. 10. 12:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A pszichiátriai betegségek közül az egyik leggyakrabban előforduló kór a skizofrénia. Haraszti László, a kistarcsai Flór Ferenc kórház pszichiátere szerint a skizofrénia egyik legfontosabb tünete, hogy a betegek csak azt ismerik el valóságnak, amit ők annak éreznek. Bár a betegség a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő gyógyszerekkel és terápiával kezelt betegek jó része tünetmentessé válhat, aktív életet élhet, munkát vállalhat, családot is alapíthat. A betegség a lakosság egy százalékát érinti. Sajnos azonban a skizofrénia esetében az az általános, hogy a betegek csak a harmadik visszaesés, kórházi kezelés után fogadják el, hogy tényleg baj van.

„Skizofrén betegek igenis képesek felelősségteljes munkát végezni. Jól beállított gyógyszerek mellett az illető tünetmentes lesz, ezt a páciensek több mint kilencven százalékánál el lehet érni. Volt tanár, jogász, orvos, könyvelő, csoportvezető kliensem, aki a betegsége mellett is folytatni tudta a munkáját” – mondja a pszichiáter.

A gyógyszeres kezelés mellett fellépő kisebb tévképzeteket, hallucinációkat, a negatív gondolatokat meg lehet tanulni kezelni, ebben kifejezetten nagy segítséget jelent a rendszeres munka. Ezt állítja Hernádi Szilvia is. A Pszichotikus Betegségekben Szenvedők Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Érdekvédelmi Egyesületének elnöke maga is paranoid skizofréniában szenved. Ötödéves egyetemista volt, amikor egy kapcsolati válságot követően a betegség első tünetei jelentkeztek. Tapasztalatai szerint a rossz gondolatok még a gyógyszerek szedése mellett is hatalmukba keríthetik az embert, ám ez ellen agyi tréninggel, tudatos „kifelé figyeléssel” védekezni lehet. Szilvia már a kórházi kezelése idején is lehetőséget kapott arra, hogy a Pszichotikusok Egyesületénél kézműves foglalkozáson vegyen részt. A gyöngyfűzés a gyógyszerek hatására megromlott finom motorikus képességeinek is jót tett.

Hernádi Szilviának a betegsége jelentkezése után sikerült befejeznie az egyetemet, matematikatanári és informatikus-könyvtárosi szakon szerzett diplomát a Debreceni Egyetemen. Azóta is dolgozik, bár nem a végzettségének megfelelő munkakörökben. Három éve tölti be a Pszichotikusok Egyesületének elnöki tisztjét. Az egyesület elsősorban azt az űrt igyekszik kitölteni, amely a kórházból kikerülő, a munkáját, az emberi kapcsolatait elveszített embert várja a „kinti életében”. Az egyesület, amely a nyíregyházi Jósa András kórház egyik felújított épületében működik jelenleg, úgynevezett védett, rehabilitációs munkahelyet biztosít a betegeknek. Az itt dolgozók kosarat fonnak, gyöngyöt fűznek, szőnyeget szőnek, és akad közöttük bolti eladó, takarító, anyagbeszerző és értékesítő is. Az egyesület a komoly terhet cipelő hozzátartozókról is gondoskodik, szakmai előadásokat, közös programokat szerveznek nekik.

Van, akinek a munka mellett az önkifejezés jelenti a gyógyító „terápiát”. Papp Róbert magyar szakos egyetemista volt, amikor tizenegy évvel ezelőtt furcsa gondolatai támadtak, aztán hallucinálni kezdett. Bár az orvosok megállapították, hogy paranoid skizofréniában szenved, a betegségéről nem vett tudomást, akarata ellenére vitték kórházba. Akkoriban a skizofrének számára nem túl kecsegtető jövőképet festettek az egészségügyben, azt mondták, fogadja el, hogy ezután nem tud majd önálló életet élni, és ha a családja nem gondoskodik róla, akkor élete végéig zárt intézet lakója lesz.

Robi megpróbálta befejezni az egyetemet, de mivel azt látta, hogy a csoporttársai, az egykor kiterjedt baráti köre nem tudja elfogadni, hogy már nem olyan, mint régen, egyre jobban elszigetelődött. Abban, hogy helyrejött, – a gyógyszerek mellett – sokat segített az írás. Roboman néven a betegsége kezdetétől internetes naplót vezet, melyet rengetegen olvasnak. A férfinak a munka is sokat segített a gyógyulásban, korábban gondozási központokban dolgozott, aztán a Pszichotikusok Egyesületéhez került Nyíregyházán, most pedig szoftverfejlesztőnek tanul. A barátnője is skizofrén, ő is jól van, jelenleg segítő munkakörben dolgozik.

Vásárhelyi Beát szintén az önkifejezés indította el a gyógyulás útján. Bea egy multinacionális cég sikeres alkalmazottja volt – diplomával, nyelvtudással –, amikor elkezdett szellemeket látni. Nem hitte el, hogy beteg, a gyógyszereket nem szedte, rengeteg nehézséget okozva ezzel magának és a családjának. A paranoid skizofréniában szenvedő nő betegsége idején naplót írt, amely könyv formájában is megjelent, Egy skizofrén év címmel. Bea miután elhitte, hogy beteg, és hajlandó volt bevenni a gyógyszereit, jobban lett, kikerült a gyámság alól, nevelőszülőkhöz került gyermekét a családjánál helyezték el, jelenleg pedig arra vár, hogy – édesanyja helyett – ő lehessen a törvényes gondviselője. Nyelvtudásának köszönhetően nemrég újra sikerült munkát kapnia, a munka motivációt ad, segít túljutni a nehézségeken, és nem utolsósorban jövedelmet jelent.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.