A dinoszauruszokat már több mint száz éve medencecsontjuk alapján sorolják két rendbe. Az úgynevezett madármedencéjű dinók közé a csőrös, növényevő őshüllők tartoztak, legismertebb képviselőik a Triceratops és a Stegosaurus. Itt fontos az „úgynevezett” szó, mivel dacára a látszólagos anatómiai hasonlóságnak, e hüllőknek nem sok közük volt a mai madarakhoz. Azok ugyanis éppen a másik rend, a hüllőmedencéjűek (Saurischia) egyik csoportjának továbbfejlődésével jöttek létre. Utóbbiak közé is tartoznak hatalmas növényevők, például a Brontosaurus, illetve az összes ragadozó, élükön a filmsztár Tyrannosaurus rexszel (T-rex).
Éppen a T-rexnek és rokonainak, az úgynevezett theropodáknak (a madarak közvetlen őseinek) kell átköltözködniük a másik leszármazási ágra, ha Matthew Baronnak, a Cambridge-i Egyetem munkatársának igaza van, írja a The Independent, mivel a legújabb kutatások szerint inkább a Stegosaurusszal állnak közelebbi rokonságban. A paleontológusok 75 dinoszauruszfaj több mint 450 tulajdonságát táplálták a számítógépbe, ezután a program több tízezer lehetséges dinócsaládfát generált. Ezek némelyike valószínűbb volt a többinél, mivel egymáshoz több tulajdonságukban hasonló fajok között feltételezett rokoni kapcsolatokat. Végül a nyolcvan legvalószínűbb fa kombinálásával hozták létre a végsőt (vagy legalábbis azt, amely a mai ismereteink szerint a legvalószínűbbnek tűnik).
Az új, Nature-ben publikált elemzés azt is valószínűsíti, hogy az eddig feltételezettnél röpke tízmillió évvel korábban, 247 millió évvel ezelőtt jelent meg az első dinoszaurusz bolygónkon. E faj a Tanzániában talált Nyasasaurus lehetett, amely két-három méter magas növényevő volt. Sőt Baron azt is feltételezi, hogy megtalálta a dinók közvetlen ősét is, amelynek maradványaira a mai Skóciában, tehát kifejezetten északon találtak rá. Ez nagyban ellentmond a mai közmegegyezésnek, amely azt valószínűsíti, hogy a híres őshüllők a déli féltekén fejlődtek ki. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy abban az időben teljesen máshogy néztek ki a kontinensek, mint manapság. Két hatalmas, egybefüggő földrész volt: északon Laurázsia, délen Gondwana.
