Utóbbi lehet a projekt Achilles-ína, ugyanis mindez apró elektródák agyba ültetését feltételezi, amely hatalmas kockázattal jár. Jelenleg e veszélyek messze meghaladják a várható előnyöket. De Musk víziója olyan „nagy felbontású” idegi leképezést feltételez, amely elképzelhetetlen az agy belsejébe ültetendő érzékelők nélkül. A mai agyhullámszenzorok hatékonysága éppen azért kicsi, mert csak a fej külső felületéig eljutó elektromágneses hullámokkal tudnak dolgozni, ezek pedig igen sok zajjal terheltek.
Musk érvelése szerint az emberi gondolatok sokkal összetettebbek annál, mint amit írásban vagy szóban át tudunk adni egymásnak, írja a Hive. Tehát ahhoz, hogy gondolatainkat kommunikáljuk, szükségszerűen „le kell butítanunk” őket. De ha képesek lennénk arra, hogy a gondolatunkról pillanatfelvételt készítve azt egy az egyben átadjuk másoknak – vagy akár a számítógépnek –, azzal olyan képességre tennénk szert, amely összevethető lenne azzal, mint amikor elődeink beszélni kezdtek. Mindennek elérését nyolc-tíz évre teszi a tulajdonos.
Szép tervek, de – a Space X rakétájához hasonlóan – érdemes egy pillanatra visszatérni a földre. Jelenleg ugyanis szinte fogalmunk sincs arról, hogy az emberi agy pontosan hogyan tárolja az emlékeket és pontosan hogyan jönnek létre a gondolatok. Hiába rendelkezünk olyan agyi képalkotó eljárásokkal (különösképpen a funkcionális MRI-vel), amelyekkel a korábbiaknál sokkal többet megtudhatunk agyunk működéséről, az így szerzett adatokból egyelőre nem tudjuk kiolvasni, hogy éppen mire gondolunk.
Persze az is igaz, hogy Musk korábbi bejelentéseiről is azt gondolták sokan, hogy azok csak reklámfogások, és a Tesla és más „földhözragadt” vállalkozásainak szerez velük publicitást, aztán mégiscsak halad számos projektje. De nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a vállalkozó előbb fog nyaralni a Marson, mint hogy gondolatait továbbítsa wifin keresztül hallgatóságának.
