Hány embernek kell még meghalnia, hogy abbahagyjuk a mobilozást a kocsiban?

Egyre több közúti baleset mögött áll meggondolatlan mobilhasználat: a csetelés és a facebookozás.

A vezetés közbeni telefonhasználatnak egyébként vannak fokozatai. A hívás kezdeményezése tovább tart, mint a fogadása, de a legnagyobb rizikót azok vállalják – és okozzák –, akik üzenetet írnak, olvasnak, szelfiznek, híreket olvasnak, közösségi portálokat böngésznek menet közben.

Bár a közutakon élesített VÉDA rendszer szupertraffipaxai tizenháromféle szabálysértés kiszűrésére képesek, a közhiedelemmel ellentétben a vezetés közbeni mobilozás nincs ezek között. Ha viszont közúti ellenőrzés alkalmával lefülelik a szabálytalankodót, 10 ezer forintos helyszíni bírsággal sújthatják, míg szabálysértési feljelentést követően 20 ezer forintos pénzbírság szabható ki, és az elmarasztalt személyek 3 közúti közlekedési előéleti pontot kapnak. (A maximális 18 pont elérése esetén a vezetői jogosultságot ideiglenesen korlátozzák).

Azok, akik rutinosságukra hivatkozva legyintenek az egyre riasztóbb statisztikákra és a tiltásokra, jó, ha tudják, hogy a testünknek létezik egyfajta tudattalan korrekciója, amely segít a sávunkban maradni. Ha az agy érzékeli, hogy a kormányon lévő kéz nem a megfelelő irányba mozdul, helyreigazítja azt. Ezt a hetedik érzéket a szem-kéz koordináció megzavarásával – azaz a mobiltelefon vezetés közbeni használatával – egyszerűen kikapcsoljuk.

Ha figyelmet fordítanánk rá vezetés közben, nagyjából minden második autóban lefülelhetnénk lehajtott fejjel mobilozó sofőrtársainkat. Ha akarnánk. Európa más népei ebben előttünk járnak. Spanyolországban például, amióta egy népszerű komikus trió ötletes videóval szállt be a vezetés közben való mobilhasználat elleni kampányba, közismert és mindenki által használt lett a mozdulat, amellyel egyik autós könnyedén figyelmeztetheti a másik autóban telefonáló társát arra, hogy hamar tegye le a kagylót.

Az ehhez hasonló közösségi felelősségvállalás – mondjuk így: társadalmi nyomásgyakorlás – itthon is elkerülhetővé tenne jó néhány közúti balesetet, ráadásul nem is kerül semmibe.

Persze a közösségi oldalakon idehaza is keringenek a jobbnál jobb ilyen témájú külföldi reklámok, csakúgy, mint a mobilozás miatt bekövetkezett, közúti vagy belső kamerával rögzített balesetek hatásos felvételei. Létezik olyan kampány, amelyben egy mobiltelefon okozta balesetet átélt, abban a szüleit elvesztő fiatal lány sokkol történetével szemtől szemben olyan fiatalokat, akik egy snittel korábban még arról beszéltek a kamerába mosolyogva, mi mindenre használják okostelefonjukat vezetés közben.

Mivel közlekedési baleset esetén csak akkor kerül jegyzőkönyvbe a mobilhasználat, ha azt a vétkes fél magától bevallja, vagy ha tanúkkal egyértelműen bizonyítani lehet, így nincsenek mérvadó adataink arra vonatkozóan, évente hány balesetet okoz a telefonozás. A meggondolatlan mobilhasználatból adódó balesetek számának féken tartására azonban a technika területén is tesznek lépéseket. Az Egyesült Államokban már évekkel ezelőtt felmerült, hogy egy-egy karambolnál az alkoholszondához hasonlóan azt is megvizsgálnák, hogy a járművek vezetői használták-e a telefonjukat a baleset idején. A javaslatot a New York-i szenátus, a közgyűlés, illetve egy érdekvédő csoport, a Distracted Operators Risk Casualties (DORCS) terjesztette elő, az ezt vizsgáló készülék kifejlesztését pedig az izraeli Cellebrite nevű cég vállalta magára. Hogy a telefonban való turkálás ne sértsen személyiségi jogokat, az eszköz nem enged hozzáférést a telefonon tárolt tartalmakhoz, csupán azt vizsgálja, hogy az üzenetküldő funkciót használták-e, illetve, hogy a telefont hangvezérléssel vagy érintéssel működtették-e.

Mint az az ORFK közleményéből kiderült, a bizonyítottan függőséget okozó okostelefonok menet közbeni használatával (játék, videónézés, közösségi oldalakon való böngészés, csetelés, fényképezés, szelfizés vagy a hírek olvasása) a gyalogosok is gyakran hozzák magukat és környezetüket veszélyes helyzetbe. „Az úttesten való áthaladásuk közben fejüket lehajtó, okostelefont használó, a környezetükről és a rájuk veszélyt jelentő tényezőkről tudomást sem vevő gyalogosok száma rohamosan nő” – áll a közleményben.

A meggondolatlan telefonhasználat, amely nemcsak a vétkes saját, de környezetének testi épségét is súlyosan veszélyezteti, kétségkívül nagy és alulkezelt problémája az újkori társadalomnak. A bírságok és büntetőpontok többnyire csak utólagosan fejtik ki visszatartó erejüket, az igazán fontos feladat most a prevenció és a felvilágosítás lenne. Ha abból indulunk ki, hogy néhány évtizede még biztonsági öv sem volt a hátsó ülésen, ma pedig gyermekülés nélkül el sem indulunk a gyerekekkel, előbb-utóbb biztos ugyanígy tudatosodik majd, hogy jobb a mobilt a csomagtartóba tenni, mielőtt a kormány mögé ülnénk. Kérdés, hány balesetnek kell még ehhez megtörténnie?